Szerző Téma: Bizonyságaim  (Megtekintve 106265 alkalommal)

0 Felhasználó és 2 vendég van a témában

Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #105 Dátum: 2016. Július 03. - 12:43:27
 :like:



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #106 Dátum: 2016. Szeptember 14. - 14:06:11
Már többször írtam arról, hogy a Nyugati téren lévő aluljáróban hetente többször is evangelizál egy is gyülekezet, nagyon húségesek ebben a szolgálatban. Engem már többször megörvendeztettek, mert a pásztoruknak csodálatosan szép hangja van és mindenféle erősítés nélkül beénekli az egész aluljárót. Olyan jó amikor felmegyek a metróból és már a lépcső alján is hallom egy-egy dicsőítő ének hangjait. Nekem azért is megható ez, mert a pásztor koreai származású, de az énekeket tisztán érthetően, szinte akcentus nélkül énekli. Már megismerjük egymást, mert egyszer mikor megálltam meghallgatni egy bizonyságot, odajött hozzám, mondtam, hogy én testvér vagyok, akkor kölcsönösen megáldottuk egymást, azóta ha meglát a tömegben mindig int nekem. Olyan jó, hogy szavak nélkül is értjük egymást, mert én meg mindig imádkozom értük.
Elgondolkoztam, hogy vajon a keresztények között miért olyan nehéz a komunikáció? Miért nem tudjuk megjeleníteni  a szeretetet, pedig az Úr Jézus azt mondta, hogy erről ismer meg minket a világ ha egymást tiszta szívből, buzgón szeretjük.
Én az elmúlt hónapokban nagyon nehéz időszakon mentem keresztül, nem is nagyon voltam jelen a főrumon, de csak egy testvérem kérdezte meg, hogy mi a baj. Azóta foglalkoztat, hogy vajon én észreveszem-e ha valakinek van valami ami fáj, ami bánatot okoz? Szeretnék a szeretetben növekedni. Ebben példát mutat nekem ez a koreai testvér, aki egyetlen rövid beszélgetés után még szolgálata közben is kimutatja a szeretetét felém, azzal, hogy odaint. Isten áldása legyen rajta, és rajtam is hogy valóban növekedés legyen az életemben.



Nem elérhető b urian jozsef

  • nagypapa
  • Diakónus
  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1643
  • Nem: Férfi
Válasz #107 Dátum: 2016. Szeptember 14. - 14:28:05
 O0



Nem elérhető zsotza

  • Utolsó utáni csavar Isten gépezetében.
  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1074
  • Nem: Férfi
  • Takarító- kistestvér
Válasz #108 Dátum: 2016. Szeptember 14. - 18:01:03
Irma  FórumTárs, hatalmas  témáról  Írsz, - köszönöm!
Gigabájtokat  lehetne  erről  fóumozni, sok  órát  beszélgetni.
A  gyülekezet  ereje  is  az  lenne, ha  megjelenítené Isten  szeretetét,
-ahogy  Írtad:  működne az  egymás  közötti  kommunikáció.
Tanításokat  hallgatni  ma  már  lehet  a  TV-ben, és  a  neten  is.

"Leben,und leben lassen!"


Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #109 Dátum: 2016. Szeptember 14. - 21:20:41
Nagyon igazad van Irma, és érdekes, hogy pont erről beszéltem Vasárnap a gyülekezetben, hogy nagyon nagy önvizsgálatot kell tartanunk, mert a szeretett meghidegült bennünk.
Ahogy te is mondtad, Jézus azt mondta, hogy az emberek abból fogják meglátni, hogy hozzá tartozunk, hogy szeretjük egymást, nem arról, hogy szépen, jól, bölcsen prédikálunk, éneklünk, evangélizálunk, programokat szervezünk, adakozunk, vagy egész életünket feláldozzuk ...

Szeretett nélkül az egész nem ér semmit 1Kor.13.

Érdekes megfigyelni, hogy az Efézusi gyülekezetet, még Pál amikor írja a levelet ezt írja, hogy a szeretettben bővölködnek:

Ef 1:15
Annakokáért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban, és minden szentekhez való szerelmeteket,

Viszont már Jézus kb 40 évre rá  a Jel. kö.-ben egészen másképp szól, ha bár a buzgalom, a munka, a szolgálat még teljes erővel fáradhatatlanul ment, csak éppen a legfontosabb kezdett elmaradni a szeretett.

Ahogy Zsotza testvérünk írja nagy téma ez, s nekünk ezen a téren nagyot kéne változnunk. Mert másképp elveszítjük azt amire elhivattunk, mégpedig azt, hogy fény és világosság legyünk e gonosz világban.

Jn 13:34-35
 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #110 Dátum: 2016. Szeptember 14. - 23:20:43
Virtuálisan nehéz azt kivitelezni, amit Jézus a 12-re bízott, akik valós fizikai közösségben voltak.

Hogy mi van a gyülekezetekben?!
Az rátok tartozik, akik oda jártok...

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #111 Dátum: 2016. Október 30. - 18:08:01
Próbálom leírni, ami történt, anélkül, hogy dicsekedésnek, vagy ilyesminek tűnjön...  brush1

Nem vagyok valami nagy adakozó. ....

Pár hónapja olvastam a helyi újságban egy segítségkérést. Ismerem azt, aki kért, azt is, akinek kérte, és amint elolvastam a kérést, el is döntöttem, mennyit adok. (Megjegyzem számomra nem kicsi összeg, de kétség nem fért hozzá, hogy annyit adjak.) Nem volt kérdés, hogy oda is adom. Teljesen biztos voltam benne, adnom kell. Személyesen az egyik családtagnak akartam odaadni az összeget, és ez össze is jött unokasétáltatás közben. :)
Az volt a legjobb, hogy nem volt nagy hűhó... akinek adtam, ugyan meglepődött, de nem beszéltük túl, hanem szinte természetes volt az egész. Bennem jó érzés volt, és ennyi. Semmi "túllihegés", semmi. Adtam, elfogadták, megköszönték és kész. Semmi feszengés...
Az ehavi újságban olvastam, hogy sikerült megvenni amit akartak, összejött a nem kevés összeg, sokan megmozdultak a kérés olvasása után.
Nagyon örülök! Mondtam is az egyik rokonnak, az érintett családból, és láttam, ő is nagyon örül.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én igazából annak adok szívesen, akit ismerek, és tudom, valóban szükségben van és arra költi az adományokat, amire kéri... és annyira jó, hogy tudom, hogy meg van, amit szerettek volna, ami segíti a mindenapjait ennek a nagyon beteg fiatalembernek, és a családja is örül, és reménykedik, jobb lesz...

Szóval, dicsőség Istennek ezért a dolgért! Tudom, van hova fejlődnöm, de jelenleg itt tartok...  :szelid:


Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #112 Dátum: 2016. Október 30. - 20:19:13
Nyáron a neten ismerkedtem meg egy nehéz sorsú keresztyén fiatalemberrel. Kérte, hogyha tudok segítsek neki anyagilag.
Kértem, hogy imádkozzuk meg együtt a dolgot Istennél, s kérjük hogy áldjon meg, hogy segíteni tudjak.
A dolgok csakugyan úgy alakultak, hogy felszabadult egy kisebb összeg, amit nélkülőzni tudtam.
Persze a postai átfutás időbe telik, nem sokára a kedves hangvételű leveleket a következő váltotta fel:
"Jó tudod mit hagyunk!!
Próbálok neked nap mint nap írni te vissza sem válaszolsz hát tudod mit nem fogok neked 10- ezer forintért nyalizni!
Ha igazán elakartad volna küldeni akkor elkülted volna de nem kell ne rakd fel!
Márt egyszerűen elegem van Imádkozom minden nap de semmi sem változik!!.
Ezzenel kérlek hagy ne írj meg semmi
Pedig jó fej vagy csak én vagyok hiszékeny!"
Jelentés az adminisztrátornak
"
Másnap:
"Szia Csaba!
Bocsánat,hogy ilyent írtam önnek csak azt hittem ,hogy márt nem akar velem beszélgetni vagy valami!
Ma érkezett még a pénz melynek szívből örülök! És szégyellem is magam ,hogy reggel mit írtam neked ne haragudj!!!
Most tudom ,hogy márt nem fogsz válaszolni levelemre mert megbántottalak!!
De bízom Az Úrban , hogy sikerülni fog újra barátok leszünk!!
Mégegyszer nagyon köszönöm a segítséget! Isten látja jóságod!"
A tanulság?!
Azt inkább megtartom magamnak...

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #113 Dátum: 2016. Október 30. - 20:34:54
Csabám :)
Számlaszámra gyorsabban megy...   :kacsint
Válaszoltál azért neki?

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #114 Dátum: 2016. Október 30. - 20:51:40
[valasz author=Kamilla link=topic=392.msg80520#msg80520 date=1477856094]

[/valasz]

Sőt olcsóbb is, de nekem nincs számlám és macerás számomra.
Válaszoltam és bocsánatot kértem, hogy nem volt energiám arra az oldalra naponta benézni.

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #115 Dátum: 2016. Október 30. - 20:57:43

   v23

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #116 Dátum: 2016. November 01. - 17:37:10
Én mióta nem vagyok tagja egy valóságos közösségnek, mindig olyan esetben adtam ajándékot amikor éreztem, hogy Isten Szelleme indított rá. Nagyon szeretem mikor Isten ilyen módon bevon engem az Ő gondoskodásába- Többször küldtem már így segítséget, és mindig az volt a gondolatom, hogy az Úrnak adom, csak egy földi testvérem a kedvezményezettje az ajándéknak.

Hasonlónak, mint amit Csaba élt át, csak egyetlen egyszer voltam kitéve. Akkor én imádkoztam a testvérnőért, és lezártam a kapcsolatot, mert az sehol nincs megírva, hogy bárki is követelőzhet a másik testvéren. Ha hittel kérünk az Úrtól, akkor hittel kell várni is. Tudom, hogy ez nehéz annak aki szükségben van, de akkor is ez így van az Ige szerint. Mikor én voltam olyan szükségben, hogy várnom kellett a segítséget, akkor tanított az Úr arra, hogy Őelőtte tárjam fel a szívem kéréseit és Ő az Aki indítja azt a testvért, akit be akar ebbe a szolgálatba vonni. Csodálatos dolog, amikor Isten tervének részesei lehetünk, akkor is ha emberi hálátlanságot tapasztalunk.



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #117 Dátum: 2016. November 01. - 18:25:14
Köszönöm, hogy megosztottad Irma, amit ezen a téren tapasztaltál.
Ami igazán megdöbbentett a dologban az az, hogy elmondtam a srácnak, hogy összejött a közös imánk, mennyit tudok adni és hogy postán elkűldöm a címére.

Valójában az a tanulság számomra, hogy a nélkülőzés nem mindenkit tanít meg arra, hogy Istenre támaszkodjék. S még a hívő emberek között is felmerül a kétely a másik szavában.

Fura módon nem éreztem haragot, valójában a szavai alapján Istent nagyobb sérelem érte a részéről,mint engem. :(

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #118 Dátum: 2017. Június 29. - 20:23:10
Ma van a fiam születésnapja,és mint már olyan sokszor csak így a neten köszönthettem. De úgy gondoltam, hogy ennek az apropóján megosztom veletek azt a örömöt, amit a fiam szeretetéből kaptam.

junius1-től nyugdíjasként élhetem az életem /64 vagyok /. Úgy értem tényleges nyugdíjasként, mert ugyan le voltam százalékolva, de a megélhetésem miatt kénytelen voltam folyamatosan dolgozni. Ami egyre nagyobb erőfeszítést kivánt tőlem. Egyre többször lettem beteg, és ez a földi porsátor egyre többször hagyott cserbe.Mi nagyon sokat beszélgetünk a fiammal -  nagyon hálás vagyok Istennek a skype lehetőségért - igy hiába próbáltam nem megosztani ezeket a dolgokat vele, csak rájött, hogy az anyja bizony már nem 20 éves. Még a télen felvetette, hogy jó lenne ha abba hagynám a munkát és hogy ezt megtehessem ő szívesen kifizeti a számláimat, meg a gyógyszer költséget, de nekem idő kellett, hogy elfogadjam: már nem én vagyok aki támogat, hanem én szorulok támogatásra. Sok könnyes beszélgetésünk volt, már mint én sírtam és a fiam bátorított, míg végül elfogadtam ezt az új helyzetet. Számomra rémisztő volt belegondolni, hogy ezután nem leszek teljesen független. De nagyon boldog anya vagyok, mert a fiam megértette, hogy nem könnyű ezt meglépni és nagy-nagy szeretettel és kedvességgel győzködött. Aztán történt egy baleset. Munkába menet elestem és a féloldalamat összetörtem. Nem is tudtam volna menni munkába, még ha akartam volna akkor sem. Akkor láttam be, hogy egy korszak véget ért. Hálás vagyok Istennek, hogy olyan fiam van, aki szeretettel törődik velem, akinek természetes, hogy nem hagy magamra. Nagyon jó itthon lenni. Életemben most először van az, hogy csak magamért vagyok felelős. Amíg gyermeket neveltem, addig mindenben, mindig ő volt az első. miután egyedül neveltem nagyon is nagy volt ez a felelősség. Hiszen nekem kellett mindenben gondoskodni róla, testi, lelki és szellemi fejlődéséért. Jó volt András fiam édesanyjának lenni mindig. nagyon kedves, szeretetre méltó gyermek volt, majd komoly, felelősség teljes férfivá érett. Isten különleges kegyelme kísérte őt. Akik ismerték őt, mindig elmondták ezt. Aztán amikor a szüleimet kellett gondozni abból is kivette a részét. Isten jóra fordította azt a rossz dolgot, hogy egy szülős családban nevelkedett, mert így teljesen egymásra utalva, megtanulta, hogy milyen csodálatos dolog kapni, amitől csak egy jobb dolog van : adni. És most felvállalta, hogy támogat csak élvezzem a nyugdíjas lét örömeit. Biztat, hogy keressek egy alapítványt, ahol segíthetek bajba jutottakon. Tudja, hogy mindig ez volt a szívem vágya, és én kértem is az Urat, hogy mutassa meg hol szeretne látni.
Mikor megszületett nem gondoltam, hogy mit is jelent a gyermek nevelés. Egy dolog volt nagyon fontos, hogy megismertessem vele Isten Igéjét, a családi minta ott volt előtte szüleim példájában, gyülekezetben nőtt fel és tudom, hogy amit gyermek korban megtanulunk még mikor megöregszünk sem felejtjük el. Most még nem hitvalló keresztény de tudom -  mert Isten megigérte - hogy eljön az a nap amikor elfogadja Jézus Krisztust Megváltójának.

Az Ároni áldással köszöntöm őt :

"....Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!

Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!

Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!

Így szóljanak nevemben Izráel fiaihoz, és én megáldom őket......"

Légy áldott Fiam a Mindenható Isten által!

Jó emlékezni arra a boldog napra, amikor Isten beküldte őt az életembe. Köszönöm, hogy mindeddig megtartotta, megáldottad Uram Istenem, és hogy engem is hordoztál az elmúlt évtizedekben. Ámen!



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #119 Dátum: 2017. Június 29. - 20:54:29
:like: :2smitten:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13