A karizmatikus körökben a sikerteológia, meg az áldottság kérdése kissé el van tekerve, ahogyan én látom.
Áldott vagy, ha nem vagy beteg, nem vagy szegény, van munkád, házad, feleséged/férjed, gyerekeid...
Ez igaz is, de nem ez az igaz mérce szerinti mérőeszköze az áldásnak, mert ezek kaphatóak, ahogy Virág is írta, de Isten gondolkodásmódjában egyáltalán nem ez az igazi mérőzsinór.
Ha beteg vagy, akkor biztosan bűnben élsz, ha nincs pénzed, akkor keveset adakoztál, nem jártál eleget gyülibe, nem jól imádkoztál., SŐT! nem megfelelő módon álltál a felkent szolgálati ajándékokhoz, a tekintélyekhez!..... mintha ezeket ki lehetne csikarni Istenből!
Áldott vagy, ha nem vagy beteg, nem vagy szegény, van munkád, házad, feleséged/férjed, gyerekeid...
Most, hogy ezeket írtam, eszembe jutott, Jób története: amikor Isten szabad kezet adott Sátánnak Jób felett, akkor miket vehetett el tőle?
Nemde ezeket?
Az igazán fontosat, amivel csak Isten rendelkezhet, az életét, azt nem vehette el!
Minden mást, ami betölti ezt a földi életet, elvehette, megpróbálhatta Jóbot HITÉBEN!
- A Sátán e világ fejedelme.
Jézusnak is felkinálta e világ javait, gazdagságát, egészséget, jóllakást, amik felett rendelkezik. -
Vajon mihez ragaszkodik a láthatókhoz, vagy a láthatatlanhoz?
A mulandóhoz, vagy az örökkévalóhoz?
Azokhoz, amik pótolhatók, sőt, ha Isten is úgy akarja visszakaphatóak - mint ahogy Ábrahám is bízott abban, hogy visszakaphatja Izsákot -, vagy ahhoz, ami ha elveszik örökre elveszik: Isten jelenlétében való tartózkodás, bármilyen fizikai állapotban, létezési formában.
Amikor én a Hit gyülibe jártam, úgymond felfelé ívelt az életem: a 30-as éveimbe léptem megtérésemkor és Isten emelt, sok mindent bepótolt, amit a szöcskő és a cserebogár elpusztított életem ezt megelőző szakaszában, de hiszem, hogy nem azért, mert rendszeresen jártam gyülibe, mert kutattam az Igét, mert imádkoztam, stb. hanem azért, mert benne volt a "csomagban"
A szövetségben, amibe behívott Urunk, az ígéretekben, amik ebben a szövetségben foglaltattak, amikről mit sem tudtam előtte, nem értettem, csak igent mondtam és elekzdett működni életemben az a része, amit nekem tervezett el Istenünk.
Akkor azokat kaptam meg... de a "csomagban" több dolog is van, kisebb "dobozok", amiket a maga idejében nyit ki Urunk = alkalmaz életünkben a formálásunkra.
Ezek nem mindig tűnnek kellemeseknek, kívánatosaknak, mint a Kertbeli gyümölcs
de igen hasznosak Isten kezében ahhoz, hogy a saját képére, hasonlatosságára formáljon, hogy olyanok legyünk, amilyennek eltervezett.
Ezért nem kell rugódozni, még akkor sem, ha nem értjük, miért vannak így a dolgok, hanem tudván azt, hogy Isten mindennek Ura, és gondja van ránk, hogy ATYÁNK, és a legjobbat akarja nekünk, el kell fogadni kezéből azt, amit éppen ad.
Tudva azt, hogy mindenünk amink van, az Övéből van és Ő azt tesz az Övével, amit akar, és velünk is, mert az Övéi vagyunk.... ha csakugyan az Övéi vagyunk.
Mostanában kissé lefelé tendálnak a dolgok, látszólag: egészség terén, anyagilag is így volt, bár ez most emelkedni látszik
de előtte nagyon lement a mutató, egészen a nyomorig, ahogy írtam a Böjtről szóló topikban a bizonyságomban.
Sokat gondolkoztam ezen, hogy lehet azért van, mert kijöttem a gyüliből és elszakadt az áldás-fonala, mert nem vagyok ott, és nem érvényesek rám ezek?:
Ha beteg vagy, akkor biztosan bűnben élsz, ha nincs pénzed, akkor keveset adakoztál, nem jártál eleget gyülibe, nem jól imádkoztál., SŐT! nem megfelelő módon álltál a felkent szolgálati ajándékokhoz, a tekintélyekhez!.....
DE nem!!
Hanem most ennek van az ideje, a szövetségben lévő "csomagban" ez következik, amikor is meggyőződök Krisztus Pásztorságáról magamra nézve, és megpróbáltatik a hitem, egyre jobban megismerve Őt, Aki egyedül képes megtartani, felkészíteni engem a mennyei életre, az élettel való beteljesedésre, ahogy írva van pl Ábrahámról:
1Móz 25:8
És elhunyt Ábrahám, meghalt jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és elődei mellé temették.vagy Izsákról:
1Móz 35:29
Akkor elhunyt Izsák, meghalt, és elődeihez temették, idős korában, betelve az élettel. Fiai, Ézsau és Jákób temették el.Ezeket az Igéket is sokszor úgy magyarázzák, hogy nekik nem volt semmi bajuk, egészségesek voltak, gazdagok, de ez így nem igaz!
Voltak magasságok és mélységek életükben, és a lényeg az volt, hogy át tudták venni mindazt, amit Isten a szövetségben elkészített nekik, az ígéreteket, és meg tudták harcolni a hit nemes harcát..... megfutották a pályát, ahogy Pál is.... az Ő életén is jól láthatjuk ezeket...
Tehát a szenvedés is eszköze Istennek ahhoz, hogy áldásba juthassunk... a legnagyobb áldás, hogy megláthatjuk Őt színről-szinre és ott lehetünk Vele örökké.