Baál és a bálvány imádás.

[Zoltan]

Az egyik fórumon, olvastam, hogy tulajdonképpen a Baál imádat nem egy idegen isten imádata volt, hanem az egy igaz Isten – Jehova – helytelen imádata.

Mi a véleményetek erről?

[Kálmán]

Nemrég olvastam egy prédikációt és abban a lelkipásztor a következőket említi a Baállal kapcsolatosan: " Baál az ókori kánaániak különösen is erkölcstelen istensége volt, akit azért imádtak még továbbra is, mert a zsidók Józsué hódítása idején nem irtották ki teljesen a kánaániakat. Baál istentiszteleteire a nyílt szeximádat és az abszolút materializmus volt jellemző. Sőt, valójában a szexualitást tartották a materializmus biztosítékának: szerintük a szent prostitúció gyakorlata volt az alapja az évszakok váltakozásának és a terményen így lett áldás: így gazdagodott a társadalom."

[Kálmán]

Az 1Királyok 18, 21 - 39 fejezet alapján nyilvánvaló, hogy a Baál imádat egy idegen isten imádata volt és nem az egy igaz Isten helytelen imádata.

[Virág]

Sziasztok!

A napokban Hóseás könyvét kezdtem el olvasni. A 2. fejezetben van egy, a témához kapcsolódó ige:

"18Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és nem hívsz többé Baalnak. 19Kiveszem szájából a Baalok nevét, nem emlegetik többé nevüket."

Alapvetően egy idegen hatalom tiszteletéről van szó szerintem is. Mégis ez az ige alapján, úgy tűnik, a nép szívében keveredett, behelyettesítődött/hetett Jahve és Baál személye. Ez tulajdonképpen a maga választotta istentisztelet. Jahve elmondta, hogy mit vár népétől, és hogyan tiszteljék őt. Ehhez teljes ráhagyatkozásra van szükség az ember részéről. Ennél könnyebb a Baál-tisztelete, ahol rítusokkal befolyásolni lehet az istenséget, az ember követelhet istenétől, akár irányíthatja is őt az áldozatok, szertartások által. Ma is van ilyen, csak nem Baálnak hívják, amikor módosul az istentisztelet formája, tartalma ahhoz képest, amilyennek Isten szeretné látni.


A Magyarázatos Biblia ezt írja erről az igéről:
"Baal azt jelenti, hogy "az Úr a tulajdonos"; ez a szokásos megnevezése a férjnek. Ezt a szót megszólításként használja Izráel, Istene számára, ez azonban a kánaáni főisten neve is. Isten gondoskodik arról, hogy Izráel a Baal nevet soha ne vegye a szájára többé."

* * *

Arno C. Gaebelein írja kommentárjában, az egész korszakhoz, az északi királyság vallásgyakorlatának gyökereit vizsgálva, (visszamegy I. Jeroboámig):

"A vallási helyzet még rosszabb volt. Ezeknek a bitorlóknak (az izraeli királyok) szinte mindegyike szövetséget kötött idegen hatalmakkal, ami az erkölcstelen, romlott főníciai és szíriai bálványimádás bevezetésével járt.
I. Jeroboám rivális istentiszteletet vezetett be azért, hogy a nép ne járjon Jeruzsálembe, hogy az istenileg kijelölt módon imádja az Urat. Jeroboám Egyiptomban volt (1 Kir 11:40, 12:2), ahol a természetimádattal találkozott borjú képében. Ezt az imádatot ugyanazokkal a szavakkal vezette be, mint amelyeket atyái használtak, amikor a pusztában az aranyborjút imádták. (Lásd: 2 Móz 32:4, és 1 Kir 12:28.)
Külsődlegesen megtartotta a törvény szertartásait, Jahve ünnepeit, az újholdakat és szombat napokat, az áldozatokat és felajánlásokat, de mindez megromlott istentisztelet volt. Ennek a bálványimádásnak a közvetlen tárgya a borjú volt. Áldoztak a borjúnak (1 Kir 12:32); megcsókolták azt (Hós 13:2); és ezekre a borjúbálványokra esküdtek (Ám 8:14). Ahogyan dr Pusey megállapítja: → A borjúimádat egyengette az útját a brutálisabb és kegyetlenebb természetimádatnak a Baál és Astarte nevek alatt, a szentesített gyermekáldozatok minden utálatosságával és szörnyű érzékiségével.←"

[Csaba]

[Kálmán]

 

[Zoltan]

Éppen a Hóseási igével lett magyarázva, hogy a Baál imádat  Jehova hejtelen imádata volt.

De én is úgy látom, hogy ez egy idegen istenség volt. Általában a termékenység Istene volt.
Az egyik ilyen hely, ahol kitünik, hogy egy más istenségről van szó és nem Jehováról, az Illés kármelhegyi története, ahol gúnyolódik az idegen istennel. Jehováról lett volna szó nem tette volna.
Nagyon sokszor többes számban használja az ige - Baálok - mivel a Baál nevet összekapcsolták más istrenségekkel.
A baj az volt, hogy Izrael népe nem csak a Baált imádta, hanem a körülöttük élő népek más idegen isteneit és bálványait is.

[Csaba]

A LIBERÁLIS ÖKOMENIZMUS IS ABBA AZ
ÍRÁNYBA HAJLIK MA, HOGY MINDEN
VALLÁS UGYANAZT AZ ISTENT IMÁDJA,
ÉRDEKESSÉGKÉNT NÉHÁNY
HÁTÉRINFORMÁCIÓ EHHEZ A
SZEMLÉLETHEZ:
Az Isten
Allah arab kifejezés Isten
megnevezésére. Az Allah kifejezést
elsősorban az iszlám használja, de az
arab anyanyelvű keresztények és
zsidók is ezt a szót használják a
bibliai Isten megjelölésére, a
muzulmán és keresztény araboknak
sincs más szavuk istenre, mint Allah.
[1]
Etimológia
Az Allah szó etimológiailag az arab
iláh (istenség, isten) szóból
származik. Az iláh kifejezéshez az al
határozott névelő csatlakozik. Így az
Allah szó konkrét jelentése „az
Isten”. A szó távolabbról a sémi lh –
Istent, istenséget jelölő szógyökből
ered. (ld. még a héber Eloah (אלוה), az
arámi Elah vagy a szír Alaha szavak)
Allah kifejezés a pre-iszlamikus
időszakban
Bár a köztudat az Allah kifejezést
általában az iszlámhoz kapcsolja, a
szó a pre-iszlamikus időszakban is a
teremtő Istent, istenséget jelölte az
Arab-félszigeten, a zsidók,
keresztények, illetve a politeista
arabság körében. A politeista arab
vallásban Allah, mint világot termető
fő-isten szerepelt, mindazonáltal
számos más istenséget és félistent
tiszteltek. Ezek közül Hubal, illetve
Allah lányai (al-Lát, al-Uzzá és
Manát) voltak a legfontosabbak.
Több zsidó-keresztény tradícióból
ismert személyt, így Ábrahámot,
Ismaelt, Jézust és Máriát is tisztelték,
és Mekkában bálványokat emeltek a
tiszteletükre, számos további
istenalak vezethető le Noé
leszármazottainak nevéből.
A Korán, illetve a korai iszlám
hagyomány, az arabságon belül említ
egy mind a zsidó, mind a keresztény
tradíciótól független, kizárólag
Allahban hívő, monoteista
közösséget, akiket hanifoknak nevez,
illetve a Korán többször is úgy
hivatkozik Allahra, mint akinek
mindenhatósága a korabeli arab
tradícióban is evidencia lenne.
Mindazonáltal Allah kereszténységen
és zsidóságon kívüli monoteista
felfogására utaló forrás a pre-iszlám
időszakól a Koránon kívül nem áll
rendelkezésre, ilyen módon kérdéses,
hogy ténylegesen létezett-e ilyen
közösség. (Bonyolítja a kérdést, hogy
a Korán Ábrahámot is ilyen hanifnak
tekinti)
Az Allah kifejezést használó
keresztény források a 4-6. századtól
állnak rendelkezésre.(Um al Jimal
(IV_V. sz.), Zabad ( 528) és Harran
(568) feliratok)
Allah az iszlámban
Az iszlám vallás legfontosabb tétele
az Allahban, az Egy Istenben való hit.
(Shahada) Az iszlám világképében a
világ minden jelensége, így az ember
is Allahnak, és az Ő szolgálatának
van alárendelve. E felfogásban Allah
az egyetlen örökkévaló, állandó és a
teremtő, az univerzum minden más
materiális és transzcendens létezője
pedig teremtett, kizárólagos
feladatuk pedig Allah imádata, és
szolgálata. A Korán 112. szúrája így
fogalmazza meg az iszlám
Istenképét: Mondd, Egy az Isten, Isten
az Örökkévaló. Nem nemzett és nem
nemzetett, nincs hozzá hasonló.
Ebből következően az iszlám, illetve
a Korán határozottan elutasítja és
társításnak (sirk) tartja más alakok
bármilyen formában istenként, (Isten
megjelenéseként,
megtestesüléseként,
emanációjaként, fél-istenként stb.)
történő tiszteletét. Ilyen módon a
politeista hagyomány mellett
elutasítja a kereszténység Jézus-
képét is.
Allah jellemzői
Az iszlám szerint mindennek van
színe, alakja, térfogata, neme és
kora, csak Allahnak nincs. Ugyanis Ő
minden dolog teremtője, Ő az egek és
a föld kitalálója. Az iszlám hit szerint
Allahnak 99 neve van pl. A Bölcs, a
Tudó, a Látó stb. melyek jellemzőire
utalnak. Ő nemcsak mindennek a
kitalálója, hanem fenntartója is, és
minden az Ő akaratától függ. Allah
száma: 1. Ugyanis rajta kívül nincs
több isten, éppen ezért az iszlám
elutasítja a teremtményekhez való
imádkozást, így a politeizmust, és a
kereszténység Jézus képét. A Korán
szerint minden ami az egekben és a
földön van, az neki van alárendelve,
így az ember is. Allah az iszlámban
nem csak egy gondolat, hanem egy
Élő személyiség.
Allah könyvei
Allahot nevezhetnénk írónak is, de ez
istenkáromlás lenne a hit szeméből.
Ugyanis Ő nem írt a szó szoros
értelmében, hanem a prófétáinak
mondta el a Szavait. Allah beszél. A
Koránban az alábbi könyveiről
olvashatunk:
Ábrahám iratai
Tóra
Zsoltárok
Evangélium
Korán
Az iszlám szerint a Korán eltörölt
minden előbbi Kinyilatkoztatást,
melyek csak egy néphez, míg a Korán
az emberiségnek küldetett. Éppen
ezért az iszlám a Koránt tartja a
legnagyobb, egyetlen változatlan
formájában fennmaradt Isteni
Kinyilatkoztatásnak.
FORRÁS:WIKIPÉDIA

[Kamilla]

Éppen a Hóseási igével lett magyarázva, hogy a Baál imádat  Jehova hejtelen imádata volt.

De én is úgy látom, hogy ez egy idegen istenség volt. Általában a termékenység Istene volt.
Az egyik ilyen hely, ahol kitünik, hogy egy más istenségről van szó és nem Jehováról, az Illés kármelhegyi története, ahol gúnyolódik az idegen istennel. Jehováról lett volna szó nem tette volna.
Nagyon sokszor többes számban használja az ige - Baálok - mivel a Baál nevet összekapcsolták más istrenségekkel.
A baj az volt, hogy Izrael népe nem csak a Baált imádta, hanem a körülöttük élő népek más idegen isteneit és bálványait is.

     

[Kecskés István]

Az 1Királyok 18, 21 - 39 fejezet alapján nyilvánvaló, hogy a Baál imádat egy idegen isten imádata volt és nem az egy igaz Isten helytelen imádata.

sziasztok!

Ezt a Baál kérdést szerintem elsősorban a Biblia szemszögéből érdemes megvizsgálni alaposan.
Vajon miért tudott könnyen elhajolni Izrael a Baál kultusz felé?
Én úgy gondolom, hogy épp az 1 Kir 18. fejezet az ami erre is választ adhat.
Volt hasonlóság a két Istentisztelet közt?
Mindenképp!!!
Voltak áldozatot bemutató papok mindkét oldalon.
Az áldozat is mindkét oldalon azonos volt.
Elképzelhető hogy még az imádkozásban is lehetett hasonlóság
Volt különbség is a két Istentisztelet közt?
Itt is a válasz igen
A Baál papok sokat adtak a látványra, a külsőségekre, fontos volt a műsor, a cirkusz, a felhajtás.
De érdekes, hogy mennyire hasonló Istentiszteletek vannak ma is sok helyen ahol minden a külsőségekről, a show-műsorról szól...

[Kecskés István]

Kicsit még kiegészíteném:
A megtévesztés szerintem úgy működik, hogy az ellenség az eredetihez hasonlóval próbálja a híveket tőrbe csalni. A teljesen mást ki fogadná el? Csak egy picit változtat itt is, ott is, ami még nem feltűnő és nem túl szembetűnő. Az áldozat észre sem veszi, hogy már más úton jár.
Nagyok jó példa erre a farizeusok. Semmit nem vettek abból észre, hogy milyen távol kerültek az Atyától. Sok kis apró dologban elhitette őket a gonosz, aminek a vége hamis Istenkép és hamis Istentisztelet lett!

[Kálmán]

 

[Csaba]

[Kamilla]

Nem is tudtam, hogy a magyaroknak ilyen sok közük volt/van Baálhoz, a Baál kultuszhoz...

https://egysegbehivas.iwk.hu/a-baal-beavatas-titkos-szertartasa/

A Baál-hit
Igen csak elterjedt és népszerű volt a Bálhit Magyarországon, a középkor előtt. A kereszténység tűzzel-vassal való terjesztése, majd immár finomhangoltabb terjedése ugyanis kiszorította a kultuszt, és részben átvett belőle bizonyos dolgokat, formai elemeket. Így a pogány szokásokat beolvasztották és a mindenkori ősanya: Istár, Ízisz, Diana kultusza madonnaivá változott. Kialakult a Boldogasszony-anya hite, amelyet könnyebben fogadtak el az akkor élt emberek.
Hazánk területén igen sok helyen vannak még nyomai az őshit oltár romjainak, az egykori szétvert, felrobbantott vagy épp apróra zúzott szentélyeknek.

[Kamilla]

Szóval, a magyar nép is egy vándorló nép, sokféle hatás érte, sok mindent átvettek azon kultúráktól, akikkel találkoztak, akikkel keveredtek, ezt is, ha ezek a dolgok így vannak.
Szóval, akkor mihez is kell ragaszkodnunk krisztusi magyar emberekként?