A biblia tanítása szerint nem lehet kimondani, hogy Isten minden embernek jót tervelt volna ki. Van egy általános kegyelem, ez mindenkié. A fáraóra is sütött a nap, Hitler is kapott életet, esett rá az eső, mindenki szívhatja a levegőt, stb. Ez mindenkire vonatkozik. Ám Jézus nem halt meg mindenkiért, csak a választottakért. Azt tanítják a reformátor őseink az őskeresztyénekkel együtt, hogy Jézus vére nem hullhatott hiába. Olyan nincs, hogy Krisztus mindenkiért meghalt volna, és ennek ellenére mégis van, aki elkárhozik. Ez teljességgel lehetetlen. Ezt tanította egyébként Árminius professzor, aki vallotta az elveszíthető kegyelmet, a szabad akaratot, stb. A mai magyar vallási életben ez az árminius elmélet uralkodik, ami teljesen téves.
Nem egyszerű eligazodni egy "kezdő" hívőnek e rengeteg tévtanítás között. Miért van sérült születésű ember, ez olyan kérdés, amit csak hosszú hitbenjárás után ért meg nagyon sok ember, és fogad el. Hiányzik a bűnről való tanítás, az, hogy a bűn megrontotta az egész világot, az anyagot, a természetet, az embert, a gondolkodást, a vallást, mindent. A bűn miatt van betegség, amely akkor tört be a világba, amikor az ember - a szabad akarata birtokában - elkövette az Isten elleni bűnt, és általa betörhetett a romlás a világba.
Az embernek nem azt kell megkérdeznie, hogy miért lehetséges a betegség, hanem azt, hogy miért lehetséges, hogy egyáltalán élünk?
Amikor az ember nem meri felvállalni Isten elhívását, és akár tudatlanságból, akár butaságból, vagy akár szándékosan nem engedelmeskedik, akkor az ahhoz a feladathoz rendelt áldásokat veszíti el. Isten megteheti azt, hogy ad új és új esélyt, de nem kötelezhető erre. Ha valaki kiválasztott, de engedetlen, akkor lehet, hogy csak egy kutyaól felett rendelkezhet a mennyben, míg az engedelmes tíz városon.