Szerintem köze lehet a szeretet meghidegüléséhez, az első szeretetből való kiesésnek, és annak, hogy sokan szolgálnak, de megfelelési kényszerből inkább, mint hitből.
A kegyesség látszata van inkább.
Azt gondolom, az említett Igék alapján (lentebb), hogy aki valósággal az Úrtól elhívott helyén, szolgálatban van, akkor az nem szenved egyéb vágyaktól, mivel éjjel-nappal azon gondolkodik...
Pl. Anna, Fánuél lánya, sok-sok évig szolgált a Templomban, és nemigen áhítozott férj után, pedig korán özvegységre jutott.
Aki pedig vágyakozik családra, az kérje hittel, és merjen körül nézni és választani társat.
Ez a keresztény szingliség egy rossz hozzáállásból fakad. Várják a nagy őt, de úgy, hogy Isten tegye eléjük... hát, nem fogja, szerintem.
vagy szóljon egy hang...
Nem mernek kockáztatni, meg van olyan is, hogy minden kellene: szép, csinibaba, vagy fiú, és nagyon tökéletes hívő, jó szolgáló, bensejében nagyon krisztusi...
de csupa ember van körülöttük...
Álomképet kergetnek és várják, hogy valóra váljon.