Szerző Téma: Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre  (Megtekintve 83397 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #75 Dátum: 2014. Szeptember 21. - 14:07:22
Összeegyeztethető-e a Bibliával az evolúció elmélete?



Ez az egyik leggyakoribb kérdés, és többféleképpen szokták megfogalmazni, például: "Egy keresztyén ember hihet-e az evolúcióban?" vagy "Nem bizonyította-e be a tudomány az evolúció elméletét, és nem mond-e ezzel ellent a bibliai teremtéstörténetnek?"
Ahhoz, hogy a kérdésre választ adhassunk, először is azt kell tisztáznunk, hogy mit értünk evolúción. Ha egyszerűen "változásként" határozzuk meg - amilyen például a csecsemő felnőtté válása vagy a fajon belüli változások, például a kutya vagy a macska esetében -, akkor nincs probléma. Ez az "evolúció", vagyis a bizonyos fajtákon belüli, fejlődést eredményező változás teljesen összhangban áll a Szentírással.
Az a probléma, hogy az evolúció jelenleg érvényben levő elmélete messze túllép ezen. Ez az elmélet lényegében azt állítja, hogy az összetettebb elemek az egyszerűbbekből fejlődtek ki, és az élő szervezetek a véletlenek összejátszása folytán az élettelen kémiai elemekből jöttek létre.
Az evolúció elmélete nem annyira tudományos elmélet, inkább az élet eredetéről és az emberi lét értelméről vallott filozófia.
Az evolúcióelmélet ellentmond a teremtésről szóló bibliai beszámolónak. A Mózes első könyvében található elbeszélés tíz különböző alkalommal megemlíti, hogy Isten növényeket és állatokat teremtett a saját nemük szerint, a fajták keresztezése nélkül. Az ember teremtése pillanatában teljes ember volt, akárcsak az asszony, nem pedig fokozatosan, hosszú idő alatt fejlődött ki.
A természetes kiválasztódás, vagy a legrátermettebb életben maradásának elmélete összeegyeztethetetlen a Biblia tanításával, mely szerint Isten mindent jónak teremtett (1Mózes 1:21). A Szentírás azt tanítja, hogy kezdetben minden teremtett dolog tökéletes volt, s a halál és a pusztulás csak a bűnnel együtt jött be a világba. Ez ellentétben áll az evolúció tanításával, amely szerint minden egyre jobb lesz.
Az evolúció nemcsak a Bibliának mond ellent, hanem a tudomány néhány alapvető törvényének is. A termodinamika második főtételéből például az következik, hogy minden magára hagyott dolog a kisebb rendezettség felé halad, nem pedig a nagyobb rendezettség  vagy "összetettség" felé.
Ez a szabály egy nyilvánvaló megfigyelésre épül: a dolgok elöregednek, kimerülnek, s végül meghalnak vagy elpusztulnak, szerkezetük felbomlik. Az evolúció elmélete kimondja, hogy a dolgok összetettsége és szerkezete fejlődik, ez pedig nem igaz.
Az evolúció azt is kimondja, hogy a változások vagy mutációk hasznosak, míg a természetben azt látjuk, hogy szinte minden eltérés káros. Az elmélet ellentmond a megfigyelhető jelenségeknek.
Tudományosan sem az evolúciót, sem a teremtéselméletet nem lehet bizonyítani, mivel egyiket sem lehet laboratóriumi körülmények között megismételni. A teremtés egyszer következett be a múltban, az evolúció pedig túl lassú ahhoz, hogy megfigyelhető legyen.
Mindkét elmélet a hit kérdése, és a bizonyítékok alapján választanunk kell közülük. A keresztyén embernek nem kell szégyellnie, hogy hisz a Mózes első könyvében található teremtéstörténetben, mert az nemcsak a megfigyelhető tényeknek felel meg jobban, hanem Jézus Krisztus, az Istenember is ezt vallotta (Máté 19:1-6).

Josh McDowell és Don Stewart



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #76 Dátum: 2014. Szeptember 21. - 17:18:22
O0
Én még nem hallottam olyan majomról, s annak családfájáról, amely az evolúciós-elmélet létezése óta vizsgálatnak van kitéve, s bármilyen változást produkált volna az emberré válás írányában.
A tudomány mindig azzal büszkélkedik, hogy megvannak a bizonyítási eszközei egy tudományos elmélet alátámasztására. Hol vannak legalább a feljegyzések?

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #77 Dátum: 2014. Szeptember 21. - 17:37:38
Nincsenek.



Nem elérhető Flóra

  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1463
  • Nem: Nő
Válasz #78 Dátum: 2014. Szeptember 21. - 17:45:16
"Átmeneti" lényeket sem tártak fel régészek...

Ήμουν τυφλός, τώρα βλέπω


Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #79 Dátum: 2014. Október 04. - 14:31:02
A teremtés napjai huszonnégy órából álltak, vagy hosszú időszakok voltak?


Hosszú múltra tekinthet vissza az a kérdés, hogy a teremtés hat napja a ma ismert huszonnégy órás napoknak felelt-e meg, vagy hosszabb időszakokat jelentett.
Sok tudós a kövületeket és a geológiai kutatások eredményeit hozza fel bizonyítékul arra, hogy a föld több millió éves. Így alakult ki például a „korszak-nap” elmélet, amely a teremtéstörténetet próbálja összeegyeztetni a jelenlegi tudományos elmélettel, és kijelenti, hogy a hat nap tulajdonképpen egy-egy hosszú korszakot jelentett, nem pedig huszonnégy órából álló napokat.
Ezt az elméletet, mely szerint a hat nap talán több millió éves korszakokat jelent, olyan érvekkel kívánják igazolni, amelyek egyrészt a kövületeken és a geológiai bizonyítékokon alapulnak, melyeket az evolucionista tudósok állítólag pontosan értelmeznek, másrészt magának a teremtéstörténetnek az értelmezésén.
Az elmélet támogatói azzal érvelnek, hogy a teremtés napjai semmiképp sem lehetnek huszonnégy órás napok, mert Isten a napot csak a negyedik napon teremtette meg, tehát az első három napon még nem létezhetett a szoláris nap. Ez az elmélet tulajdonképpen már a keresztyénség legkorábbi időszakában kialakult. Az elmélet azt is kimondja, hogy mivel Isten még most is a teremtés utáni pihenését tölti, a hetedik nap nem 24 órás nap, ami azt jelenti, hogy a többi nap sem lehet az. A nap szó héber megfelelője, a yom másutt huszonnégy óránál hosszabb időszakokat is jelent, például a Zsoltárok 90:4; 2Péter 3:8 versekben, valamint a Zakariás 12-14-ben.
A „korszak-nap” elmélet ellenzői rámutatnak, hogy a teremtéstörténetet nem kell összhangba hozni a tudománnyal, inkább a tudományt kell a Bibliával. A geológia és a kövületek bizonyítékaiból nem következik, hogy a föld több millió éves, és azok nagy részét meg lehet magyarázni a látszólagos kor elméletével.
Ez utóbbi elmélet szerint Isten teljesen kifejlett állapotban teremtett mindent, mintha a teremtett lények rendesen keresztülmentek volna minden fejlődési szakaszon. Példa erre Ádám és Éva, akik első pillanattól kezdve felnőttek voltak, és a bor, amit Jézus Kánában teremtett, és egy pillanat alatt teljesen megerjedt bor lett belőle.
Ez magyarázza azt is, hogy a föld miért néz ki több millió évesnek, noha Isten nemrég teremtette (hat-húszezer évvel ezelőtt). A kövületek egy részét és a geológia eredményeit azzal is meg lehet magyarázni, hogy a világméretű özönvíz rakta le az üledékrétegeket és ágyazta be a kövületeket.
Ami a yom szó jelentését illeti, a „korszak-nap” elmélet ellenzői rámutatnak, hogy amikor a Biblia egy konkrét számmal együtt használja ezt a szót – jelen esetben „hat nap” -, akkor mindig 24 órás napra utal. Példa erre az, hogy Mózes negyven napig volt a Sínai-hegyen, és Jónás három napot töltött a nagy halban.
További bizonyítékot jelent, hogy a 2Mózes 20:11 a teremtés hat napján szemmel láthatóan huszonnégy órás napokat ért. Az Ószövetségben több mint hétszázszor szerepel többes számban a yom szó, és ilyenkor mindig huszonnégy órás napot jelent. A bizonyítás azok dolga, akik azt állítják, hogy a yom szót nem lehet kézenfekvő, természetes jelentésével értelmezni.
Arra az érvre, hogy az első három napot nem lehet szoláris napnak tekinteni, azt válaszolnánk, hogy Isten úgy működtette a természet erőit, ahogyan később a szoláris napokat alakította, és így készítette elő a nap negyedik napon való megteremtését.
A bibliai teremtéstörténet világosan kimondja, hogy „lett este, és lett reggel: első nap”. A Nap nélkül is a nemsokára megjelenő szoláris időbeosztás volt érvényben.
Igaz ugyan, hogy Isten még mindig a teremtés utáni pihenését tölti, de a Szentírás múlt időben beszél a pihenő Istenről, nem pedig jelen időben. A hetedik nap nem folytatódik, hanem egy múltbeli nap volt, amikor Isten „megszűnt teremteni”.
A „korszak-nap” elmélet ellenzői közül sokan hisznek a szoláris napokban és a nemrég bekövetkezett teremtésben, valamint az özönvízben és a látszólagos kor elméletben, s ezzel magyarázzák a kövületek és a geológia bizonyítékait. Amint azt a „korszak-nap” elmélet fenti cáfolata és az egyéb bizonyítékok mutatják, semmi sem kényszerít arra, hogy elvessük a szoláris napok és a nemrégen bekövetkezett teremtés tanát.

Josh McDowell és Don Stewart





Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #80 Dátum: 2014. Október 04. - 22:55:06
A 24 órás nap elmélettel csupán az a gond, hogy az a napórák idejében eleve nem létezett, az éjszakától-éjszakáig időszámítás időtartalma évszakonként változott.
Tehát nem Isten az, aki ragaszkodik a 24 órás ciklúshoz, hanem az ember, aki ezt használja.
A favorizált időciklús-elmélet egyáltalán nem vonja kétségbe a ''készen Teremtés''-elvét.
Viszont megkérdőjelezheti azokat a tudományos módszereket, amelyekkel pl. a Holt tengeri tekercsek korát is megerősítették.
Nem tisztességes keresztyén bölcselkedés az, amikor hitbeli érdekeinknek megfelelően viszonyulúnk egyazon tudományos eszközökhöz.
:szelid:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #81 Dátum: 2014. Október 15. - 16:10:32
Nem tartalmaz a Biblia a tudománynak ellentmondó kijelentéseket?


A nem hívők gyakran azt mondják, hogy a tudomány régen bebizonyította, hogy a Biblia idejétmúlt könyv. Szerintük az újabb felfedezések nevetségessé tették a Biblia világképét. Ez az állítás több téves feltevést foglal magában, és figyelmen kívül hagyja a Biblia nézőpontját.
A Biblia nem tudományos tankönyv. Nem az a célja, hogy különböző szakkifejezések segítségével elmagyarázza a természeti világ fizikai összetevőit, hanem az, hogy bemutassa Isten célját és az emberhez való viszonyát, valamint a lelki dolgokat. Tehát a Szentírás egyáltalán nem tudósok számára írt kézikönyv.
A Biblia a természettel kapcsolatos dolgokról nem tudományosan ír, nem is tudománytalanul, hanem olyan kifejezéseket használ, amelyek nem tartoznak a szaknyelvhez, és gyakran általánosak, úgyhogy még az egyszerű olvasó is követni tudja a gondolatmenetet. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Biblia kijelentései nem helytállóak; csak annyit jelent, hogy a Szentírást a laikus megfigyelő nézőpontjából és nyelvén írták az átlagos olvasók számára.
Bár a Biblia olyan időszakban keletkezett, amikor nagyon sok furcsa világkép élt a köztudatban, a teremtésről, a természetről és Istenről alkotott felfogása egyedülálló. A babiloniaknak a világ teremtéséről vallott kezdetleges, politeista elképzelései szöges ellentétben állnak a Mózes első könyvében található nagyszerű leírással (figyeljük meg a hasonlóságokat és a szembeszökő különbségeket is, melyek a bibliai teremtéstörténet magasabbrendűségét bizonyítják).
Az ókori népek körében az uralkodó nézet a többistenhit volt, amely szöges ellentétben áll a Biblia egyistenhitével, melyre az ókorban nem volt több példa. A Bibliát nem lehet egyszerűen környezetének termékeként felfogni.
A Bibliának a tudományt érintő kijelentései nincsenek egy szinten korának más irodalmi műveivel. A Szentírás nem tartalmaz irreális tanokat a tudományról és a természet világáról, pedig még a tanult görög filozófusoknak is voltak nevetséges elképzeléseik a fényről, a teremtésről és a csillagászatról.
A Védák, vagyis a hindu Szentírás azt tanítja, hogy "a Hold körülbelül 240000 km-rel magasabban van, mint a Nap, és saját fényét sugározza ki; a Föld lapos és háromszög alakú; a földrengéseket pedig az okozza, hogy a Földet tartó elefántok megrázzák magukat!"
Ptolemaiosz volt az, aki úgy gondolta, hogy a Föld lapos. Az ilyesféle kijelentések olvasásakor csak nevetünk, de a Bibliában nincsenek ehhez hasonló képtelenségek.
A tudomány és a Biblia nem érvénytelenítik egymást. Egyszerűen csak más szemszögből nézik a világot, de végső soron nem mondanak ellent egymásnak.
Miért ne hinnénk el, hogy ha ugyanaz az Isten teremtette a természet rendjét, aki a Bibliában szól az emberekhez, és ha van hatalma rá, akkor létének ezt a két bizonyítékát arra akarja fölhasználni, hogy ügyét erősítse, nem pedig arra, hogy nevetségessé tegye és megfossza hitelétől?
Érdekes, hogy a modern tudomány eredete is a Szentírás igazságára épül. Newtont és társait az a tény indította bizonyos természeti törvények kutatására, hogy létezik egy Isten, aki rendezett világegyetemet teremtett és tervezett, s ők magyarázatot akartak találni erre a rendre. A tudománynak tehát ahelyett, hogy kikezdené a Biblia tekintélyének alapját, a saját gyökereit kell benne megtalálnia.

Josh McDowell és Don Stewart



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #82 Dátum: 2014. Október 15. - 21:07:09
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #83 Dátum: 2014. November 05. - 11:22:35
Mi a véleményed a keresztyénséggel szemben álló nézetekről, például az agnoszticizmusról, az ateizmusról és a humanizmusról?



Sokan vannak, akik a keresztyénséget elvetik, viszont más nézeteket elfogadnak. Legtöbbjük azt vallja, hogy nincs Isten, hiába hirdeti a Biblia, és ha mégis lenne, nem lehet megismerni. Az alaposabb vizsgálat azonban rámutat e nézetek tarthatatlanságára.
Az agnosztikusok általában nem tudják, hogy van-e Isten. Még nem döntötték el, mit kezdjenek Istennel. Mindenben kételkednek. Közülük egyesek elég komolyan keresik Istent, és ennek csak örülnünk kell.
A Biblia azt ígéri, hogy ha valaki meg akarja tudni az igazat Istenről, akkor meg fogja tudni. "Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok." (János 7:17)
Sajnos, a legtöbb agnosztikus nem nagyon erőlteti meg magát, hogy megtudja, van-e Isten. Nem tartják annyira fontosnak a kérdést, pedig ez az élet legfontosabb kérdése. Mivel az agnosztikusok nem tudják biztosan, hogy van-e Isten, ennek arra kellene késztetnie őket, hogy megvizsgálják a keresztyénség állításait. Az agnoszticizmus tehát nem ad okot a keresztyénség elvetésére - épp ellenkezőleg: arra ad okot, hogy megvizsgáljuk a keresztyén hitet.
Az ateisták azt állítják, hogy nincs Isten. Álláspontjukat azonban nem tudják megfelelően indokolni. Ahhoz, hogy ilyen kijelentést tehessünk, és annak hitele is legyen, ismernünk kellene az egész világegyetemet a maga teljességében, és minden ismerettel rendelkeznünk kellene. Aki viszont ilyen képességekkel rendelkezik, arra ráillik Isten definíciója, vagyis ő maga az Isten.
Láthatjuk tehát, hogy ha az ateista nem mindentudó, akkor nem állíthatja határozottan, hogy nincs Isten. Így csak azt mondhatja ki, hogy Isten létét illetően bizonytalan, ez a nézet pedig nem más, mint az agnoszticizmus, melyet az imént megvizsgáltunk, és megállapítottuk, hogy hiányos. Tehát az ateistáknak az az álláspontja, hogy nincs Isten, nem állja ki az alaposabb vizsgálat próbáját.
A humanisták azt vallják, hogy az ember meg fogja oldani az összes problémáját. Hitvallásuk, mely szerint "mindennek mértéke az ember", nem ad konkrét megoldást a kiutat keresőknek. Korunkban a humanizmus meglehetősen népszerű.
A humanizmus eszméje kétszeresen hibás. Először is, az ember, aki saját maga mércéje, Isten nélkül nem tudja felállítani az igazság és az értékek valódi mércéjét. Ha az egyik ember is a saját értékrendjét tartja helyesnek, meg a másik is, akkor ki dönt közöttük?
Ki tudna dönteni a nácik és a zsidó faj között a II. világháborúban? Mindkét félnek megvolt a maga értékrendje, de melyiknek volt igaza? A többségnek? A kedvesebbnek? A gorombábbnak?
Egy emberek fölött álló mérce és tekintély - tehát Isten - nélkül nincs kihez fordulnunk; az egész élet a többség vagy egy hatalmon levő diktátor értékrendjére épül. Nem tudunk semmilyen biztos igazsághoz fordulni; minden csak nézőpont kérdése.
Másodszor, a humanizmus hisz abban, hogy az ember "napról napra mindenben egyre jobb lesz". Miután azonban századunkban az emberiség már két világháborút élt át, és az atomháború réme fenyeget, az optimista humanizmus bukása nem kétséges.
A humanizmus tehát nem ad reményt, csak kétségbeesést. Nem oldja meg a problémákat, inkább újabbakat teremt. Ha becsületesen megvizsgáljuk, rájövünk, hogy a válaszokat nem magunkban, hanem rajtunk kívül kell keresnünk.
A felsorolt világnézetek alapos vizsgálata tehát azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem ássák alá a keresztyénséget - épp ellenkezőleg: megerősítik. A filozófiai rendszerek és az egyéb vallások ugyanis az igazságot és az élet értelmét keresik, de nem találják. A Biblia - mint szilárd alap - nélkül semmiképp sem állapíthatjuk meg, hogy megtaláltuk-e az igazságot. Egyedül a Szentírás mutatja meg az embernek az igazságot és a reményt.

Josh McDowell és Don Stewart



Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #84 Dátum: 2014. November 09. - 19:23:16
Alapjában véve nem ugyanazt tanítja minden vallás?



Sokan nem értik, miért csinálunk akkora reklámot Jézus Krisztusnak meg a keresztyénségnek, mivel szerintük alapjában véve minden vallás egyforma. Véleményük szerint az összes vallás ugyanarról beszél, csak más formában.
Egyszer valaki a következő példát mondta el: "Vegyünk tíz embert, kössük be a szemüket, és vezessük oda őket egy elefánthoz. Engedjük, hogy mindegyikük megérintse az elefánt különböző részeit - a farkát, az ormányát stb. -, de ne mondjuk meg nekik, hogy mihez értek hozzá.
Utána vezessük vissza őket a helyükre, vegyük le a szemükről a kendőt, és kérjük meg őket, hogy mondják el, mit érintettek meg." Az illető azután megkérdezte: "Ugyanazt fogják elmondani ezek az emberek?" Természetesen nem.
Ekkor az illető a következő észrevételt tette: bár a tíz ember ugyanazt az elefántot érintette meg, véleményük nem egyezett, mert különböző részeit érintették, vagy ha tetszik, különböző szemszögből szerezték tapasztalataikat. Majd ezt a következtetést vonta le:
"Nem ugyanez vonatkozik a vallásra is? A különböző vallási csoportosulások - a keresztyének, a muzulmánok, a mormonok, a buddhisták stb. - nem ugyanazt az Istent tapasztalják, noha különbözőképpen magyarázzák meg? Nem lehet, hogy mindegyiknek igaza van, csak mindegyik másra helyezi a hangsúlyt?"
Ez a hasonlat azért sántít, mert az elefántot Istennel azonosítja. Azt állítjuk, hogy ezek az emberek mind ugyanazzal az Istennel találkoznak, holott ez nem így van. A keresztyénség és az iszlám nem lehet igaz egyszerre, mint ahogy a mormonizmus és a buddhizmus, illetve a Christian Science ("keresztyén tudomány") és a római katolikus vallás sem.
Az összes vallás nem lehet egyszerre igaz, mert sok tanításuk szöges ellentétben áll egymással. Elképzelhető, hogy mindegyik téved, de egyszerre mindegyiknek nem lehet igaza, mert az egyik állításai kizárják a másikét.
Ami az üdvösséget és Jézus Krisztus személyét illeti, őt csak a történelmi keresztyénség ismeri el mint az emberré lett örök Istent, aki meghalt a világ bűneiért, és a harmadik napon feltámadt. Csak akkor van üdvösségünk, ha hitünket ebbe a Jézusba vetjük.
A mohamedán vallás Jézusa nem volt Isten fia, és nem halt meg a világ bűneiért, s a mormonizmus és a Christian Science Jézusa sem ugyanaz a Jézus, akiről a Biblia beszél.
Ezekben a vallásokban az üdvösség nem kegyelemből és hit által érhető el, hanem cselekedetek által. Megfigyelhetjük, hogy különböző vallásos eszmékkel van dolgunk, s ezek egymással összeegyeztethetetlenek.
Sok vallás a felszínen esetleg egyformának látszik, minél közelebb kerülünk azonban központi tanításaikhoz, annál jobban látjuk a különbségeket. Semmiképpen sem mondhatjuk tehát, hogy alapjában véve minden vallás egyforma.
A keresztyének Istene nem ugyanaz az Isten, akit a mormonok, a mohamedánok vagy a Christian Science hívei imádnak. Ha a Biblia Istene az egyetlen igaz Isten, akkor a többi isten nem létezik, és nem szabad imádni.

Josh McDowell és Don Stewart



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #85 Dátum: 2014. November 09. - 22:24:38
:like:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #86 Dátum: 2014. November 11. - 18:22:52
Mik a különbségek a keresztyénség és a keleti vallások között?



A fejlett technika és hírközlés korában élünk, s a televízió és más hírközlő eszközök segítségével rögtön tudomást szerezhetünk a világ eseményeiről. Ez hozzásegített ahhoz, hogy jobban megismerhetjük más népek gondolkodását és vallásos nézeteit.
A kelet találkozott a nyugattal, és láthatjuk, hogy milyen óriási különbségek vannak a keresztyénség és a keleti vallások között.
A keleti gondolkodás Istene személytelen, míg a Biblia Istene élő személy. Néhány keleti vallás tanítása szerint Isten minden, és minden Isten, ezzel szemben a Biblia azt tanítja, hogy Isten független az általa teremtett világtól.
A keleti gondolkodás egyik alapvető tanítása az, hogy nincs anyagi valóság, minden csak látszat (a hindu Mája fogalom), az anyagi világ káprázat, és a bűn nem más, mint a káprázat ténye felőli tudatlanság.
A Szentírás azt tanítja, hogy a világnak objektív valósága van, és a bűn egyáltalán nem azt jelenti, hogy nincs tudomásunk a világ látszólagosságáról, hanem azt, hogy szándékosan lázadunk a nagyon is valóságos, végtelen Isten ellen.
A kárma törvénye nagyon sok keleti vallást átsző. Az ember a jó kárma vagy a jó cselekedetek útján szabadulhat meg az újjászületés körforgásából, míg a rossz kárma következményeként az előző életénél alacsonyabb rendű életre kell újjászületnie. Az üdvösség a cselekedetekre épül.
A Szentírás azt tanítja, hogy az örök üdvösség szempontjából számításba sem jönnek az emberi cselekedetek. "Nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket." (Titus 3:5) A cselekedetek rendkívül fontos helyet foglalnak el, de csak abban az életben, amely már elfogadta az Istentől kapott üdvösséget. Ez esetben a cselekedeteknek azt a tényt kell hálásan és gyönyörűen kifejezniük, hogy az illető ember szabadulása és üdvössége valóságos (Efezus 2:10).
Ami a lélekvándorlás gondolatát illeti, mely szerint az ember folyton újjászületik mindaddig, amíg el nem éri a nirvánát vagy az örök boldogságot, a Biblia sehol sem mondja, hogy lenne egy második lehetőségünk. A Szentírás azt tanítja, hogy minden ember egyedi lény, nem mindennek a része, és miután ez az egyedülálló teremtmény meghal, Isten előtt számot fog adni tetteiről az ítéletkor (Zsidók 9:27).
A keresztyén világkép teljesen különbözik a keleti vallások világképétől. A keleti gondolkozás szerint a történelem céltalan és értelmetlen; nem más, mint egy végtelen küzdelem. A Biblia egy természetfölötti Istent állít elénk, aki azért a végső célért munkálkodik, hogy felállítsa örök országát.
A nyugati világ a keleti gondolkodást a kábítószerek terjedése révén is jobban megismerte. Amikor a 60-as években az egyetemeken olyan nagy hangsúlyt kapott a sokféle kábítószer, akkor előtérbe került a kelet vallása is, amely nagyon megfelelt azoknak, akik kiutat kerestek. A tudományos világnak ez a növekvő érdeklődése olyan új irodalmat eredményezett, amelyet átszőtt a keleti gondolkozásforma, és ez kezdte átitatni egész kultúránkat. Olyan szerzők váltak népszerűvé, mint például Hesse, Casteneda és Pirsig (Zen and the Art of Motorcycle Maintenance). Transzcendentális meditációval (T. M.) foglalkozó és ehhez hasonló csoportok váltak ismertté és terjedtek el mindenütt.
Sok más különbség is van a keleti vallás eszmevilága és a keresztyénség között, s még a felszínes dolgokat tekintve is nagyon kevés a hasonlóság. Az említett különbségek azonban éppen eléggé bizonyítják, hogy a keresztyénségnek és a keleti vallásoknak semmilyen alapvető hittételben nem lehet közük egymáshoz.

Josh McDowell és Don Stewart



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #87 Dátum: 2014. November 11. - 21:55:21
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #88 Dátum: 2014. November 14. - 11:42:48
Hogyan keletkezett az iszlám?



Földünkön körülbelül ötszázmillió mohamedán él, tehát a világ lakosságának mintegy hetedrésze muzulmán. A vallás alapítója Mohamed, aki a mohamedánok szerint minden idők legnagyobb prófétája volt.
Mohamed Kr. u. 570-ben született Mekkában. Ifjúsága viszonylag eseménytelenül telt el, tevehajcsár volt, és felesége birtokát igazgatta. Egy este azonban egy barlangban, mely a Hira-hegyen volt, ahová gyakran járt imádkozni, állítólag egy hang szólt hozzá, és azt mondta neki, hogy "olvass".
Tiltakozott, hogy nem tud olvasni, de a hangtól újra ugyanazt a parancsot kapta. Ekkor egy tekercset látott, melyen díszes lángbetűkkel írt szöveg állt. Bár korábban egyetlen szót sem olvasott, csodálatosképpen elolvasta a tekercset.
Mikor elhagyta a barlangot, attól félt, hogy megőrült, de újra hallotta a hangot. Felnézett, és Gábriel angyalt látta maga előtt emberi alakban, aki így szólt hozzá: "Ó Mohamed! Te Allah hírnöke vagy, én pedig Gábriel vagyok."
A történet szerint még ez sem győzte meg teljesen Mohamedet. Később újabb elhívást kapott, melynek már engedelmeskedett. Isten apostolaként az volt a küldetése, hogy bálványimádó népének tiszta egyistenhitet hirdessen.
Amikor hozzálátott feladatának teljesítéséhez, nagy ellenállásba ütközött: menekülnie kellett, száműzték népe közül. Azt állította, hogy Allahtól új kinyilatkoztatásokat kapott, melyek szerint ő a próféták - Noé, Ábrahám, Mózes és Jézus - utóda. Mohamed végül Allah utolsó hírnökének tekintette magát, akit Allah utoljára küldött a világba mint a prófétát.
Kr. u. 622-ben egy százötven mohamedánból álló csoport hagyta el titokban Mekkát, és indult el Jathrib városába. Mohamed még abban az évben utánuk ment Jathribba. Ez szeptember 20-án, vagyis a mohamedán naptár első napján történt. Mohamed nyolcévi ott tartózkodásának emlékére a várost később Medinának nevezték el.
Mohamed hatvanéves korában hadsereggel vonult Mekka ellen, hogy a várost az iszlám szent városának kiáltsa ki, s végül győzelmet aratott az óriási túlerővel szemben. Két év múlva Allah prófétája meghalt.
Mohamed világos mintát adott követőinek. Allah ellenségeit le kell győzni. Az iszlám gyorsan átterjedt Arábia határain túlra is; hívei Kr. u. 636-ban elfoglalták Jeruzsálemet.
715-re a birodalom a kínai határtól nyugat felé egészen az Atlanti-óceánig terjedt. Az iszlám tehát megkezdte Allah elveinek gyakorlati megvalósítását, és azóta világvallás lett belőle.

Josh McDowell és Don Stewart



Nem elérhető Kálmán

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #89 Dátum: 2014. December 07. - 19:33:04
Melyek az iszlám hitelvei?



Míg a zsidók az Ószövetségben hisznek, a keresztyének pedig az Ó- és Újszövetségben, addig a mohamedánok a Koránt tartják Isten szavának. A Korán, mely Allah Mohamednek adott állítólagos kinyilatkoztatásait tartalmazza, száztizennégy fejezetből vagy szúrából áll. A Koránt Mohamed követői írták nem sokkal prófétájuk halála után.
A mohamedánok szerint a Korán Isten utolsó szava a világhoz. Azt hirdeti, hogy mind az Ószövetség, mind az Újszövetség Istentől ihletett, csak a keresztyének és a zsidók megváltoztatták. Ahol a Korán és a Biblia ellentmond egymásnak, ott a Biblia téved, és a Koránnak van igaza - a Korán a végső tekintély (33.szúra, 40. szakasz).
Az iszlám alaptanítása, melyet az iszlám hitvallásának neveznek, hat alapvető hittételből áll, amelyek lépten-nyomon felbukkannak a Koránban. Az iszlám leggyakrabban hangoztatott hittétele az, hogy "Allahon kívül nincs Isten", és a hithű mohamedánok naponta elmondják ezt. Isten egysége a mohamedán hit egyik alaptétele.
A mohamedánoknak van egy másik közkedvelt hittételük is: hisznek az angyalokban mint Allah hírnökeiben. Az iszlám ezen tanítása nem sokban különbözik a Biblia tanításától.
A mohamedánok abban is hisznek, hogy Allah kijelentette magát az Írásokban, beleértve az Ószövetséget, az evangéliumokat (ezeket nem tartják pontosnak), a Koránt és a Koránban nem szereplő hagyományt, melynek neve Hadith. Ezek közül a  mohamedánok csak a Koránban bíznak meg teljesen.
Az iszlám szilárdan hisz a prófétákban is, akik közül Mohamed volt a legnagyobb, hiszen őt Allah az egész világhoz küldte. Jézust olyan prófétának tartják, akit Allah csak a zsidókhoz küldött.
Az iszlám nagy súlyt fektet az ítélet napjára. Allah minden embert megítél cselekedetei szerint. A mohamedánok a paradicsomba kerülnek (bár egyeseknek előbb meg kell tisztulniuk bűneiktől), a nem mohamedánok pedig az örök tűzbe.
A hat alapvető hittétel mellett a mohamedánoknak öt oszlopuk vagy szabályuk is van, melyek hitükből következnek. Ezek a következők:

1. Az a hittétel vagy hitvallás, hogy "Allahon kívül nincs Isten, és Mohamed Allah prófétája".
2. A napi ötszöri szertartásos imádkozás Mekka felé fordulva.
3. Adakozás - jövedelmük negyvened részét a rászorulóknak kell adniuk.
4. A ramadán megtartása, amikor is napkeltétől napnyugtáig böjtölnek.
5. A mekkai zarándoklat, melyet életében egyszer minden mohamedánnak el kell végeznie.
6. Van egy nem hivatalos hatodik oszlopuk is, mégpedig a szent háború. Ezt használják az iszlám terjesztésére.

Végül megjegyezzük, hogy a mohamedánok abszolút istenségnek tekintik Istent, akinek akarata törvény. Istent nem lehet személyesen megismerni, ezért az iszlám célja nem Allah megismerése, hanem az engedelmesség.

Josh McDowell és Don Stewart