Szerző Téma: Gondolataim/ Tudod-e ki vagy Krisztusban?  (Megtekintve 4637 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Kamilla

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Dátum: 2014. Április 25. - 07:34:45
Tudod-e ki vagy Krisztusban? 

 Minden ember megtérése előtt e világ fejedelme, a sátán uralma alatt van.
Jézus világosan elmondja ezt a János 8-ban: azok, akiknek nem Isten az Atyjuk, azok a Rágalmazó atyától vannak!
Nincs semleges terület!
Nincs olyan, hogy egy ember ne legyen valakinek az uralma alatt!
Vagy Isten, vagy a Sátán uralkodik rajta!
Jézus azt mondja e világ uráról, hogy embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem áll meg az igazságban, mert nincs benne igazság!
Ennek az uralkodónak az a célja, hogy alattvalói vakon engedelmeskedjenek neki, nem akar semmi választási lehetőséget adni.
Amikor az emberek azt mondják, hogy az, hogy bűnöket követnek el, azt szabad akaratukból teszik, ez nem igaz!
Nagyon is kényszerítés alatt teszik, mégpedig a bűn és a halál szelleme kényszerítik őket, mert a cél a kárhozatba való taszítás!
 A cél az, hogy minél több ember kerüljön a Pokolba, ahol a Gyehennába vetésig a Sátán uralkodik teljesen felettük!
Ott már nincs választási lehetőség, mint itt a Földön!
Az a hely már a végleges elszakadás helye Istentől, Jézustól, az Élettől!

  Amikor egy ember megtér: döntést hoz, hogy Jézus Krisztust, az Életet választja, Isten uralmát, tervét az életére vonatkozóan, vagyis átlép a halál, a bűn uralma alól az Élet Fejedelmének uralma alá, akkor legelső, legfontosabb dolognak kell lennie, hogy kiderítse, ki is ő Isten Országában?
Milyen új nevet, identitást, küldetést adott neki a Teremtő?!
Mit is jelent az, hogy krisztusi?
Mit jelent olyannak lenni, mint Ő?!
Mert Jézus végig tisztában volt identitásával, tudta, hogy Ő az Atyától jött, hogy Ő küldte, hogy Hozzá fog visszatérni, hogy mi az Atya akarata és mindvégig azt cselekedte, arról beszélt, Őt dicsőítette, hogy Ők ketten egyek, hogy fel fogja támasztani a harmadik napon és visszakapja letett dicsőségét, sőt mindent uralma alá rendel az Örökké élő!
És övé lesz a Nevek Neve, minden hatalommal és dicsőséggel!
Tudta, hogy Ő Isten Fia és Emberfia!

Mi tudjuk-e valóban, hogy kik vagyunk Krisztusban?

2Kor 5:17; „Így tehát ha valaki Krisztusban van, új teremtmény az: a régi elmúlt, íme, új jött létre!”
  Amikor megtesszük az Isten gyermekévé válásnak alaplépéseit: megtérés, vízkeresztség, Szent Szellem keresztség, akkor ezeknek mind azt a célt kell szolgálnia, hogy megtaláljuk az új énünket!
Oda kell állni az Atya elé, és meg kell kérdeznünk, kik vagyunk valójában?
Ki vagyok én Uram, szerinted?
Mi a terved velem, az életemmel kapcsolatban?
Milyen új nevet adtál nekem?
Mi a küldetésem, a feladatom?
Hogyan tudok ráállni erre az új Útra?

Meg kell ismerni az ígéreteket, de legfőbbképpen Azt, Aki az ígéreteket adta!

Csak így tudunk azzá válni, amivé Urunk teremtett, elhívott, csak így tudjuk megtalálni a helyünket Isten Országában, csak így tudjuk valósággal szolgálni a Tervet, Isten célját, hogy mindazok, akiket Ő elhívott bejussanak az örök Életre!
Mikor újjászülettünk, akkor a halott szellemünk - ami el volt választva Teremtőjétől, aki Szellem -, életre kelt és egy „újember”, egy krisztusi ember született meg, akinek új identitása, az igazi van, és ez Krisztusban gyökerezik, Ő adja neki, új nevet is kap, amely magában foglalja új, illetve eredeti elhívását, életének értelmét, célját!
Mit mond Pál?
Gal 1:1
„Pál, apostol – nem emberektől és nem is ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya által, aki feltámasztott Őt a halottak közül..”
1:10-12;
 „… Nos hát, most emberekben bízom, vagy Istenben?
Talán embereknek akarok tetszeni?
Ha még embereknek akarnék tetszeni, nem lennék Krisztus szolgája!
Tudjátok meg, testvéreim, hogy az az evangélium, amit én hirdettem, nem emberi eredetű, nem is emberek adták át vagy tanították nekem, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által kaptam.”


Mindenek előtt ezt kell „kiderítenie” minden hívőnek! 


    (folyt.köv.)

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Kamilla

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #1 Dátum: 2014. Április 25. - 07:41:47
A gyülekezetekben lévő szolgálatoknak, az istentiszteleteknek, az igehirdetéseknek ez kellene a legfontosabb céljának lenni, mert ha ez nincs meg, akkor az egyén nem erre fog építkezni, hanem az egész gyülekezet identitására, elhívására, és ott akar megfelelni elsősorban, annak az elhívásnak, küldetésnek.
De ez így hosszútávon nem jó, mert nem alakul ki személyes, szoros, megismerésen alapuló közösség, kapcsolat Istennel, hanem csak egy kollektív, emberek közvetítése általi kapcsolat lesz, ami nagyon jó, de nem pótolhatja az egyéni kapcsolatot!

Isten Szelleme azt mondja, hogy nekünk élő kövekként kell beépülni Krisztus Testébe.
Az élő kő = egyének, személyes, szoros, egyéni vezetésük van Istennel, és ezt viszik be a „közösbe”, a Testbe, mint ahogy a szervezetünkben is a sejtek egyénileg kapják meg a szívtől a véráramon keresztül az oxigént, a tápanyagokat és így épülnek be a szerveinkbe, amik felépítik a testünket.
Nem fordítva!!

A gyülekezetnek = Krisztus Testének is ez az „érdeke”: olyan tagokból, hívőkből, sejtekből, kövekből épüljön fel, akik tisztában vannak identitásukkal, gyökerükkel, ismerik magukat, mert Isten bemutatta önmaguknak őket és ebből az „alapból” tudnak építkezni, „adni” a közösbe, mert már van miből adniuk!
  Meg lehet ezt figyelni egy gyermeknél is: akit elterveztek a szülei, már akkor várták, örültek neki, amikor még meg sem fogant, és amikor megfogant, akkor kérdezgették az Urat, milyen nevet adjanak neki, mert a név magában hordozza az illető személyiségét, és beszéltek hozzá már az anyaméhben, kifejezték szeretetüket felé, biztosították arról, hogy jó hogy megszületik, és szeretettel fogadják.
És amikor megszületik ugyanígy bánnak vele, gondoskodnak róla és MEG IS MONDJÁK EZT neki, tudatják vele folyamatosan, akkor ez a gyermek egészséges lesz szellemében, lelkében és testében is!
Lesz egészséges identitástudata, szeretetre épülő kapcsolata szüleivel, és amikor fokozatosan kikerül a „világba”, óvoda, iskola..és érik támadások, másfajta ingerek, akkor nem rendül meg, mint az a ház se, amelyik sziklára épült, mert megtartja az alap!
Az alap, hogy ő kívánt, szeretett, nagyra becsült gyermek, fiú, gazdag örökséggel szellemében, lelkében megtartja bármilyen körülmények között is!
Nos, mi is így kell, hogy érezzük, tudjuk, kik is vagyunk Krisztusban!

  E nélkül az alap nélkül ugyan tudunk az Úrban járni, beépülni a gyülekezetbe, megáld Atyánk, betölt a Szent Szellem, de egy szinten megrekedünk, sőt!
 Bejöhet az életünkbe az irigység, ami versengést, viszályt, széthúzást szülhet, sőt lázadáshoz is vezethet!
Látva a testvért, akinek az életében működik ez az identitástudat!
Nem értjük, miért van a különbség, csak azt látjuk, hogy ő szorosabb kapcsolatban van Atyánkkal, kiegyensúlyozottabb az élete Krisztusban, nem rendítik meg a körülötte zajló negatív változások úgy, mint minket, jobban érti Istent, az Igét, gyümölcsözőbb, megjelennek nála az ajándékok és azokat jól, haszonra tudja fordítani.
Miért..miért?!
Ebből aztán versengések adódhatnak, féltékenységek, stb. amiknek alapja a félelem!
De mitől kezdünk el félni?
Attól, hogy nem felelünk meg!
Kinek?
Hát embereknek, a gyülekezetnek, a tradícióknak, szokásoknak, emberek általi elképzeléseknek, követelményeknek és önmagunknak!
Önmagunknak, akik nem Krisztusban vagyunk igazán, hanem csak a küszöbön ugrálunk, toporgunk, se kint, se bent, pedig azt hisszük bent vagyunk, és mégsem érjük el azt, ami a középen van!
AKI a középen van!
Részesülünk kegyelméből, áldásaiból, mert Ő szeret, hűséges, de ha belegondolunk ezekből a világiak is részesülnek!
Akkor mi a különbség?!
Mi tesz különbséget?!
Az Uralom!
Az identitás!
A gyökér!
A személyes kapcsolat!
A szabad akaratunk alárendelése!
A feltétlen bizalom Atyánk iránt!
Az önismeret, hogy ki vagyok én Krisztusban!


     (folyt.köv.)

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Kamilla

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #2 Dátum: 2014. Április 26. - 06:29:49
 Izrael 12 törzsének „pályafutásán” lehet ezt látni: kaptak áldásokat, próféciákat, identitást apjuktól Jákobtól, Mózestől.
Isten meghatározta jövőjüket, elmondta nekik kik ők Őbenne, hol van és lesz a helyük az Ő országában, azon a földön, ahová elhelyezi őket.
Csodálatos jövőképet festett eléjük, amire nézniük kellett volna mindvégig, és bízni Abban, aki ezeket az ígéreteket tette!
Sőt!
 Nem csak a földi Izraelre vonatkozóan, hanem a távoli jövőre is, amikor is megvalósul a Messiás uralma a földön!
Uralkodói pozíciót ígért nekik az Úr!
 Az apostolok is kaptak ilyen irányú ígéreteket Jézustól, hogy uralkodni fognak Izrael 12 törzsén!
Dávid is, hogy uralkodni fog örökké!
És Mózes, és Ábrahám és Izsák….és akiket a Zsidó 11; felsorol!!
És az Egyház is, az Ekklézsia!
A Test!

Miért tudták Isten nagy emberei, a hit hősei ezt elfogadni?!
Mert helyes identitástudatuk volt!
Személyes, élő kapcsolatuk az Úrral és nem a közösség identitástudatából fakadó!
Ők ebből „táplálkoztak”, ebből fakadtak a hit cselekedetei és ebből építették a kortársaikat, és azokat, akik utánuk következtek, minket is, akik most élünk.

Látjuk a Bibliában, hogy amikor nem ez volt a sorrend, amikor fordítva akarták az „építkezést”, az előrejutást az Úr munkájában, akkor az kudarchoz vezetett!
Elkezdtek félni a jövőtől, az ellenséges népektől, a körülményektől, és ez bizony hitetlenséghez vezetett!
Elkezdtek emberekben, bálványokban, önmagukban bízni!
Nem Teremtőjüktől várták a megoldásokat, nem Őbenne bíztak, mert szem elől tévesztették a Tervet, az identitásukat, az ÍGÉRETEKET ÉS AZT, AKI AZOKAT TETTE!!
 Gal 4:8-9;
„Nos tehát, amikor nem ismertétek Istent, azokat szolgáltátok, amik a természetük alapján nem istenek; most azonban, hogy már ismeritek Istent, sőt mi több, Isten is ismer benneteket, hogyan fordulhattok ismét az erőtlen, silány elemekhez, amelyeknek ismét elölről akarjátok kezdeni a szolgálatát?”

 Ebbe, úgy gondolom az emberektől való függőség is beletartozik!
 A bibliai gondolkodásmódban az „ismer” szó elsősorban a személyes ismeretségre vonatkozik, nem pedig az elvont tudásra.
Isten mindenkiről tud ugyan, de nincs mindenkivel személyes ismeretségben, csak az Övéivel!
Tehát így is lehetne fordítani: „Most, hogy összeismerkedtetek Istennel, sőt mi több, Isten is összeismerkedett veletek…”

  Ezért fontos, hogy visszataláljunk az alaphoz, a személyes közösséghez, abban meggyökerezzünk és elkezdjünk gyümölcsöket teremni: Isten Szellemének gyümölcseit, amit akkor tudunk megtenni, ha az Úrban van a gyökerünk, Tőle kapjuk az esőt, a termőtalajt, a megújult szívet, a napfényt, és mindent!
Akkor egyénileg meggyökerezünk Krisztusban, gyümölcstermők leszünk és tudjuk haszonra fordítani azt, szolgálni a Testben Isten dicsőségére!

            (folyt.köv.)

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Kamilla

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #3 Dátum: 2014. Április 26. - 21:59:10
És még valami!
Mi lesz akkor, ha ez nem valósul meg egyéni életünkben és bekövetkezik – mert biztos, hogy be fog következni, mert a Mester megmondta -, az üldöztetés?!
Amikor nem lehet majd összegyülekezni, amikor nem lehet majd a gyülekezetben áldásokhoz jutni, amikor nem lehet majd a közösség védelme alá bemenni?!
Mi lesz akkor?
Amikor majd az Úrral való egyéni kapcsolatunkból, „tőkénkből” kell majd „megélnünk”? Amikor kiderül, kik voltak az okos szüzek, kiknek van olaj a lámpásukban?
Vagy amikor bezárul majd az Ajtó?!
Amikor majd dörömbölnek sokan:
Luk 13:24-27;
 „- Küzdjetek, hogy bejussatok a szűk kapun, mert azt mondom nektek: sokan keresik majd a bejutást, de nem lesz rá erejük!
 Attól fogva, hogy a házigazda felkelt és bezárta a kaput, elkezdtek odakint állva dörömbölni az ajtón: „Uram, nyisd ki nekünk!”
De ő azt feleli majd nekik: - Nem tudom, honnan valók vagytok!”


  Vajon kiknek lesz erejük?
Kiknek mondja majd az Úr, hogy ismerlek téged?
Nem azoknak, akik szoros, személyes kapcsolatban élnek Vele, és közvetlenül az Ő vezetése alatt állnak, az Ő Igéjének tekintélye alatt?!
Akiknél helyes a sorrend?!
Akiket ismer az Örökkévaló és ők is ismerik Őt?
És nem csak információik vannak egymásról, nem csak tudás, teológia?!
Mi is így vagyunk embertársainkkal: vannak, akiket ismerünk, személyes kapcsolatban vagyunk, és vannak, akikről tudomásunk van, jó esetben, és vannak….
Így van ez a szellemvilágban is, lsd.
Skéva fiainak esetét:
„Jézust ismerjük, Pálról tudunk, de ti kik vagytok?!”
Ugye nem akarunk így járni?
Vagy mint az, akit kidobtak a külső sötétségre, mert nem volt menyegzői ruhája?
Elment a lagziba, de…


  És jaj azoknak, akik Krisztus helyére állnak!!
Hiszen akkor az antikrisztus szelleme működik ott, ahol emberek vannak a Krisztust megillető helyen, ha magukat emelik ebbe az uralkodói pozícióba!
Ha veszik a bátorságot és ők akarják megmondani Isten helyett, hogy mi történjen a tagokkal, a Testben!
Abban a Testben, amiért drága árat fizetett Megváltónk!
És az Övé!

  Nos,…ha majd merünk egyedül maradni = Istennel kettesben és nem akarunk rátámaszkodni emberekre, teológiákra, tanításokra, emberi segítségre, tanácsokra, megoldásokra…akkor átélhetjük a szabadítást, átélhetjük az édes együttlétet Atyánkkal, és meghallhatjuk hangját, és meg is érthetjük akaratát és meg is tudjuk cselekedni azt!
Élvezhetjük Személyének, jelenlétének, személyes vezetésének gyönyörűségeit, áldásait, azt a katarzist, amit csak ez tud okozni!
Benne, mint tiszta víztükörben megláthatjuk önmagunkat, valódi, Istentől eltervezett, megalkotott lényünket, aki Krisztusban van, és ezért gyönyörködik benne Atyánk!

És akkor valóban szabadok leszünk, ahogy meg van írva, hogy akit a Fiú szabaddá tesz, az valósággal szabad!

Hogy leszünk szabadok?
Úgy, hogy Abban leszünk, rejtőzünk el, Aki életét adta értünk, hogy megváltson, megszabadítson a bűntől és következményeitől!
Abban, Aki életét adta, hogy kiváltson e világ fejedelmének uralma alól!
Abban, Aki a Győztes!

És ha merünk egyedül maradni, akkor leszünk sokan, olyanokkal, akik szintén mertek egyedül maradni és megtalálták magukat Krisztusban!
Így leszünk EGYEK Együtt!! 
És így tudja mindegyikünk betölteni elhívását, szolgálatát…   
Mert a Jó Pásztor terel majd össze....
 
Ámen!

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Kamilla

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #4 Dátum: 2015. Február 10. - 08:27:04
Van még egy példa a helyes identitástudatra, illetve hiányára.
Az első generáció, akiket kihozott az Örökkévaló Egyiptomból, és be akart vinni az Ígéret Földjére, nem rendelkezett helyes identitástudattal.
Hiába vezette őket az Örökkévaló Atya kézen fogva a pusztában, sok jellel, csodával, Törvénnyel, napi ellátással, gondviseléssel, nem sikerült szívükben mindezt megérteniük.
Nem sikerült „felnőniük”, és vállalniuk a felnőttséggel járó felelősséget, önállóságot.
Amikor Egyiptomban voltak, és a VAGYOK meglátogatta őket, egyetlen parancsot kellett teljesíteniük, mégpedig a pászka áldozat megtartását.
Minden mást Isten végzett el, a 10 csapás, csoda által.
Kihozta őket felemelt kézzel, teljes győzelmet aratva az ellenség felett, bemutatva, hogy Ő az egyedüli, élő Isten, nincs más!
Aztán végig, végig az úton feltárulkozott előttük, bemutatkozott és biztosította őket szeretetéről, gondviseléséről, megbocsátásáról…
A „tanuló idő” végére azonban már közölte velük, hogy az Ígéret Földjének elfoglalásának érdekében már nekik is kell tenniük, de biztosította őket, hogy Ő mindenhol előttük fog menni és biztos a győzelem.
A honfoglalás előtti utolsó próba az volt, amikor Isten megengedte, hogy 12 főember bemenjen a Földre és megbizonyosodjon arról, hogy Isten mindenben igazat mondott, és visszajőve buzdítsák, bátorítsák a népet.
De sajnos nem ez történt!
Tízen elbuktak és bátorság helyett félelmet, hitetlenséget ültettek el az emberek szívében.
4Móz 13:26-34 
Negyven nap múlva visszatértek a föld kikémleléséből.
Visszamentek, és eljutottak Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez a Párán-pusztába, Kádésba. Hírt vittek nekik és az egész gyülekezetnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét.
Ezt beszélték el neki: Elmentünk arra a földre, amelyre küldtél minket.
Valóban tejjel és mézzel folyik, és ez a gyümölcse!
Csakhogy erős az a nép, amely lakja azt a földet, és a városok meg vannak erősítve, és igen nagyok.
Sőt még Anák fiait is láttuk ott.

Amálék lakik a dél felől való földön, és a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak a hegyeken.
A tenger mellett és a Jordán partján pedig a kánaániak laknak.
Jóllehet Káléb csendesítette a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondta, bátran fölmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk vele, de a férfiak, akik fölmentek vele, azt mondták: Nem mehetünk az ellen a nép ellen, mert erősebb nálunk.

És a kikémlelt földnek rossz hírét vitték Izráel fiaihoz.
Azt mondták: Az a föld, amelyen átmentünk, hogy kikémleljük, olyan föld, amely megemészti lakóit.
Az egész nép is, amelyet ott láttunk, szálas emberekből áll.
Láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anák fiait, és olyanok voltunk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemükben is olyanok voltunk.


Szóval felemás módon hittek!
Isten szavának, ígéreteinek a földre vonatkozó részét, elhitték, és alátámasztották az onnan vitt gyümölcsökkel, de az emberekre vonatkozó részét, már nem hitték!
Azt, hogy Isten a kezükbe adja, azt, hogy előttük megy, és legyőzi őket.
Ezt beszélték el neki: Elmentünk arra a földre, amelyre küldtél minket.
Valóban tejjel és mézzel folyik, és ez a gyümölcse!
Csakhogy erős az a nép, amely lakja azt a földet, és a városok meg vannak erősítve, és igen nagyok.
Sőt még Anák fiait is láttuk ott.


A láthatókra néztek, és így a láthatatlant nem láthatták meg, azt, hogy mi van a „félelmetes” emberek szívében!

Isten ekkor nem engedte meg azt, hogy megtudják, mi is van azoknak az embereknek a szívében, akiktől így megijedtek, ahelyett, hogy Isten szavára hallgattak volna.
Nem engedte meg, hogy bemenjenek a Földre, a tejjel, mézzel folyóra a miatt, amiért a szemüknek hittek, és nem Istennek.
Amiért nem emlékeztek meg az útról, amelyen ideérkeztek.

Hogy mi volt az Ígéret Földjén lakók szívében, azt a második generáció honfoglalás előtti kémútján tapasztaltakból tudjuk meg:
Józs 2:1-11 
Azután Józsué, Nún fia titkon elküldött Sittímből két férfit kémként, és ezt mondta nekik: Menjetek el, tekintsétek meg azt a földet és Jerikót.
Azok pedig elmentek, bementek egy parázna asszony házába, akinek Ráháb volt a neve, és ott megháltak.
De jelentették ezt Jerikó királyának e szavakkal: Íme, férfiak jöttek ide ma éjjel Izráel fiai közül az ország kikémlelésére.
Akkor Jerikó királya ezt üzente Ráhábnak: Hozd ki a férfiakat, akik bementek hozzád, akik a házadba mentek, mert azért jöttek, hogy kikémleljék az egész földet.

Az asszony pedig fogta a két férfit, elrejtette őket, és azt mondta: Úgy van!
Bejöttek hozzám a férfiak, de azt sem tudom, honnan valók voltak, és kimentek e férfiak kapuzáráskor a sötétben.
Nem tudom, hova mentek.
Siessetek gyorsan utánuk, mert utolérhetitek őket.
Pedig fölküldte őket a tetőre, és elbújtatta őket a száras len közé, amely ki volt rakva a háztetőn.
Az emberek utánuk siettek a Jordán gázlójához vivő úton.
A kaput pedig bezárták, amint kimentek az üldözők.
A kémek még le sem feküdtek, amikor fölment hozzájuk az asszony a tetőre.
Azt mondta a férfiaknak: Tudom, hogy az ÚR nektek adta ezt a földet.
Megszállt minket a félelem miattatok, és e föld minden lakosa megolvad előttetek.
Mert hallottuk, hogy kiszárította az ÚR a Vörös-tenger vizét előttetek, amikor kijöttetek Egyiptomból, és hogy mit cselekedtetek a Jordánon túl az emóriak két királyával, Szíhónnal és Óggal, hogy megöltétek őket.
Amikor ezt hallottuk, megolvadt a szívünk, és elállt a lélegzete mindenkinek miattatok. Bizony, a ti Istenetek, az ÚR az Isten fönn az égben és lenn a földön!
[/b]

Erről akarta meggyőzni Káleb, és Józsué is a népet, de nem hallgattak akkor rájuk:
4Móz 13:31-32 
Jóllehet Káléb csendesítette a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondta, bátran fölmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk vele, de a férfiak, akik fölmentek vele, azt mondták: Nem mehetünk az ellen a nép ellen, mert erősebb nálunk.

Nekik helyes identitástudatuk volt, mert élő, személyes, napi kapcsolatban voltak az Örökkévalóval, és elhitték, hogy amit ígért, az meg lesz, meg van.
Teljesen mindegy, mit mondanak a körülmények, milyenek az útjukban álló emberek, vagy milyen kevesek, gyengék ők maguk, akkor is az lesz, amit Isten mondott.
Az ő hitük, bizodalmuk, engedelmességük Istenben nyugodott, abban, hogy Ő „megteheti azt” és meg is teszi, mert hű, és igaz.
Nem a saját eszükre, erejükre, lehetőségeikre, körülményeikre néztek, hanem felfelé, a hegyekre.


Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #5 Dátum: 2015. Február 10. - 21:21:04
:like:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Elérhető Lucius

  • újjászületett hívő testvér
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 740
  • Nem: Férfi
Válasz #6 Dátum: 2018. Szeptember 07. - 13:07:50
Köszönöm, Kamilla ezeket az építő gondolatokat!

Írjál még légyszi, ha van ilyen még a szívedben...

Az Úr a mi igazságunk...


Nem elérhető Kamilla

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #7 Dátum: 2018. Szeptember 08. - 09:22:04
Köszönöm, Kamilla ezeket az építő gondolatokat!

Írjál még légyszi, ha van ilyen még a szívedben...

Dicsőség Istennek, hogy építő. :)

Hát... van még fennt pár gondolatom, nem tudom, azok építőek-e...   :szelid:

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.