Szia Virágom!
Szerintem a sorrend tökéletes!
Újjászületés:
Az embernek semmi érdeme e dologban!
Isten felűlről szabadít meg bennünket az óemberi természetünk fogságából, mellyel testünk kívánságainak szolgáltunk a levegőbeli hatalmasság fejedelmének engedelmeskedve. (Ef.2:1-8)
Megtérés:
Még mindig Istené az érdem és a dícsőség!
Azonban a választott ember Istenhez fordúl és személyes Megváltójának ismeri el Jézus Krisztust. Megtérni csak egyszer lehet (és kell)
Megszentelődés:
Az érdem és a dícsőség továbbra is Istené!
Az ember azonban ÚNAK ismeri el élete fölött a Krisztust, s igyekszik élete teljes terűletét átengedni számára."félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket" Persze az Óemberi természetünk miatt ez 100%-ban nem sikerűlhet, de még sem kell, hogy elkeseredjünk!
"Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégzi a Krisztus Jézusnak napjáig"
Fil.1:6
Szentlélek keresztség:
Isten végtelen bölcsesége és szuverén hatalma által bármikor megjelenhet a fenti szakaszok bármelyikében, illetve a fenti szakaszok akár egybe is eshetnek.
Karizmák: a Szentlélek keresztség következményei, mindenesetre szűklátókörűség a nyelveken szólásra korlátozni ezt az eseményt!
A Krisztusi élet azonosítója pedig továbbra is a Lélek gyümölcse és nem a karizmák, tehát kimerem jelenteni, hogy ez a Szent Lélek keresztség legfőbb ismérve is, s nem a nyelveken szólás, vagy bármely más ajándék!
A dícsőség pedig mindenekben az Istené!
Ámen!