A Szent Szellemet miként látod Lucius?
Azt gondolom, vannak olyan igazságok, amelyeket, ha megismernénk és hirdetnénk a kereszténységben, több kárt okozna, mint hasznot. Ilyennek látom a Szentháromság kérdését is. Beszélhetünk róla, de úgy látom, hogy az üdvösségünk szempontjából ez nem egy fontos igazság jelenleg, ezért nem is szoktam írni vagy vitatkozni róla. Ennek ellenére leírom a magánvéleményemet, mert néhány évvel ezelőtt megvizsgáltam ezt a kérdést. Amire jutottam, az nem áll sziklaszilárd alapokon, mert vannak benne igei ellentmondások.
Feltettem magamnak a kérdést, ... ha sohasem hallottam volna a Szentháromságról, és csak a bibliából lennének információm ezzel kapcsolatban, akkor mi lenne a véleményem???
A következőkre jutottam, amiket nem hirdetek, mert mint mondtam, úgy látom inkább kárt okoz, semmint hasznot, felesleges vitákat szül, és elvonja a figyelmet a fontosabb dolgokról.
1. Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek szelleme, amely ő benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme. (1 Korinthus 2:11)
Az embernek van szelleme, amely nem egy embertől különálló személy, hanem az ember szellemi mivolta. Pál ehhez hasonlítja Isten szellemét. Ha jó Pál hasonlata, akkor ez azt mondja, hogy Isten Szelleme nem egy Istentől különálló személy, hanem maga Isten, annak a szellemi mivolta. Isten szellem, és a "Szentszellem" maga a szent Isten, amikor ebben a "szellem" formában nyilvánul meg.
1. Ami főleg meggyőzött erről, az a jelenések könyve. Ez a könyv az imádatról szól. Imádják benne az Atyát, imádják benne a Fiút, még a "sárkányt, a fenevadat" is, de senki nem imádja benne a Szentszellemet. Pedig ha valóban egy harmadik személy lenne, kijárna neki az imádat.
2. Az egész bibliában soha senki nem imádja a Szentszellemet (Szentlelket) és soha senki nem imádkozik hozzá. Miért nem? Imádkoznak az Atyához, imádkoznak a Fiúhoz, de soha senki nem imádkozik a Szentszellemhez... Valószínűnek tartom, hogy azért nem, mert nem egy harmadik személy, hanem (csak)Istennek a Szellemi valója.
3. Jézus az Ő "Szellemével" képes volt megérezni dolgokat. Hasonlóan, ahogyan mi is képesek vagyunk szellemi dolgokat venni a mi atyánktól. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a "szellemünk" egy tőlünk különálló személy.
Figyeljük meg az alábbi igéket:
Jézus szellemével azonnal felismerte, hogy milyen fontolgatások ébrednek bennük, s megszólította őket: „Miért fontolgatjátok ezeket szívetekben? (Márk 2:8 H Csia 2005)
Nem egy másik személy ismerte fel ezeket, hanem maga Jézus, az Ő szellemével. A szellemével, amely hozzá tartozik.
Később az ige ezt a szellemet azonosítja Szentszellem néven:
Azután Frígiát és a Galata vidékétjárták be, minthogy a Szent Szellem eltiltotta őket attól, hogy Ázsiában szólják az Igét. (Apostolok cselekedetei 16:6 H Csia 2005)
Elmentek Mizia mellett, és megkísérelték, hogy Bitiniába utazzanak, de Jézusnak Szelleme nem engedte őket. (Apostolok cselekedetei 16:7 H Csia 2005)
Ebből nekem az jön le, hogy a Szentszellem nem egy különálló személy, hanem az Atyának, a Fiúnak a szelleme. Amikor Jézus, vagy az Atya nem testileg jelenik meg, és tesz meg dolgokat, utasít, tanácsol, vagy vígasztal, hanem egy láthatatlan, szellemi formában, akkor nekem úgy tűnik, ezt nevezi az Ige Szentszellemnek.
További néhány érdekes ige:
Én ugyan, távol lévén testemmel, de jelen lévén szellememmel, már meghoztam az ítéletet, mintha ott volnék: (1 Korinthus 5:3 H Csia 2005)
Ha ez igaz, akkor Isten méginkább képes jelen lenni valahol az Ő Szellemén keresztül. Amikor ezt teszi, az a Szentszellem jelenléte szerintem.
Igen, jól tudom, hogy van néhány ige, amely ennek a feltevésnek ellentmond. Megvizsgáltam ezeket is, és úgy találtam, hogy kb. 1:100 arányban mégis azok az igék vannak túlsulyban, amelyek alátámasztják azokat, amiket itt felvázoltam.
Mivel azonban van néhány ige, ami ennek a feltevésnek gyökeresen ellentmondani látszik, azért én erről senkivel nem akarok vitatkozni, mert a számomra még ez a kérdés nem teljesen egyértelmű. Azt tapasztaltam azonban, hogyha 100 ige állít valamit, és kettő látszólag valami mást, akkor nem a 100 igét kell kidobni, hanem azt a kettőt kell máshogyan érteni, ami ellentmondani látszik a 100-nak. Az én fejemben eddig így állt össze. Ha rá kellene tenni az életemet, és mindenképpen döntenem kellene, hogy a Szentlélek különálló személy-e, vagy sem, akkor én arra tenném, hogy nem külön személy. Egyelőre nem kell rátennem, és van még némi bizonytalanság bennem, ezért mindenkinek meghagyom a szabadságot, hogy azt gondoljon erről a kérdésről, amit akar. Ennek ellenére beszélgethetünk még erről a kérdésről, ha valaki akarja.