Ézsaiás 8. fejezetének 6. verse megállított.
Az
Újfordítású Biblia ezt írja:
"Mivel megvetette ez a nép a Silóah csendesen folydogáló vizét, és Recínnek, meg Remaljáhú fiának
örül," A történeti háttér az, hogy Asszíria egyre erőteljesebb hódító politikát folytatott, fenyegetve a Földközi-tenger keleti partvidékén lévő országok függetlenségét. Arám (Szíria) és Izrael (Efraim) ezért katonai szövetséget kötött egymással, hogy fellépjenek az asszír veszéllyel szemben. Ebbe a szervezkedésbe a júdai királyságot is meghívták, azonban az nem csatlakozott. Ezért az arám uralkodó (Recín) és az izraeli király (Pekah, Remálja fia) arra készült, hogy bosszút áll, és megtámadja Júdát, és a jelenlegi király (Áház) helyett mást tesznek a trónra, nekik megfelelő személyt. Ennek hírére mind a júdai király, mind a nép megijedt a készülő támadástól.
Ezért volt számomra különös és feldolgozhatatlan az, a 8. fejezetben, hogy a nép örül Recínnek és Pekahnak. Még azzal sem magyarázható, hogy Istenben nem bízik a nép (a Silóah csendes vize az Úr által adott biztonságra, ígéretekre utal valószínűleg). Még Istent megvető magatartásuk sem magyarázza szerintem, hogy örülnek más népek támadásának, nyilván. Emellett más igehelyek is arra utalnak, hogy a népnek nem volt oka örülni a várható támadással kapcsolatban, (nem származhatott belőle érdeke).
Több igehely is alátámasztja ezt:
"Áháznak, Jótám fiának, Uzzijjá unokájának, Júda királyának az idejében történt, hogy háborút indított Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen; de nem tudták legyőzni. Amikor hírül vitték Dávid házának, hogy összefogott Arám Efraimmal,
reszketni kezdett a szíve és népének a szíve, ahogyan az erdő fái reszketnek a szélben."
Ézs 7:1-2
"Így szólt hozzám az Úr, amikor keze megragadott, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján: Ne mondjátok összeesküvésnek mindazt, amit ez a nép összeesküvésnek mond,
amitől fél, attól ne féljetek, és ne rettegjetek."
Ézs 8:11-12
(Itt az összeesküvés Recín és Pekah terveire utal, a nép félelme is ehhez kapcsolódik.)
Összességében lehetetlennek érzem, hogy a júdaiak örültek volna Recínnek és Pekahnak. Sőt, féltek tőlük, és a király is óvintézkedéseket tett, megerősítette a fővárost a várható támadás idejére, és ami nagy baj volt, még segítséget is kért az asszír királytól, - nem Istentől - hogy az védje meg az országot a támadóktól.
Más fordításokban is megnéztem az adott igehelyet:
Károli Biblia:Ézs 8:6
Mivel megútálta e nép Siloahnak lassan folyó vizét, és Reczinben és Remalja fiában
gyönyörködik:
Katolikus Biblia:Iz 8:6
Mivel ez a nép megvetette Siloénak csendesen folydogáló vizeit, és
remeg Rázontól meg Remaljahu fiától:
Kecskeméthy fordítás:Jes 8:6
Mivelhogy lenézi ez a nép a Siloah lassan folyó vizét; és
elolvad Recin és a Remalja fia előtt:
Luther-Biblia:Jes 8:6
Weil dies Volk verachtet die Wasser von Siloah, die still dahinfließen, und
in Angst zerfließt vor Rezin und dem Sohn Remaljas,
in Angst zerfließt = a félelemtől elolvadni, szétfolyniAz Újfordítás és a Károli örömről és gyönyörűségről beszél, míg a katolikus, a Kecskeméthy és a Luther-Biblia a félelemnek megfelelő kifejezéseket hoz. Ez illik véleményem szerint a szövegösszefüggésbe.
A Jubileumi Kommentár is kitér erre a problémára: a héberben az örvendezik és a megijedt kifejezések nagyon hasonlóak. Megjegyzik, hogy itt az utóbbi lehet a helytálló.
